A Szegedi Tudományegyetem kutatói az űrhajósok mikrobiomváltozásait vizsgálták a Nemzetközi Űrállomáson, hogy megértsék a mikrogravitáció és stressz hatásait. Eredményeik segíthetnek az űrhajósok egészségének megőrzésében hosszútávú űrutazások során, és a Földön is hozzájárulhatnak a stressz mikrobiomra gyakorolt hatásainak kezeléséhez.
Sajtóközlemények: hunor program
Szeptember 16-án a BME bemutatja legújabb kutatás-fejlesztési eredményeit, melyek közül kettő a Nemzetközi Űrállomáson valósult meg a HUNOR-program keretében. Az eseményen szó lesz az űrhajózáshoz kapcsolódó egészségügyi innovációkról és a lágy cellák új formaosztályáról, valamint az űripari fejlesztések jelentőségéről.
A Semmelweis Egyetem mintegy húsz klinikája és tanszéke aktívan részt vett Kapu Tibor magyar űrhajós kiválasztásában, felkészítésében és rehabilitációjában a HUNOR-program keretében. Az egyetem multidiszciplináris orvos-egészségügyi hátteret biztosított, amely nemzetközi szinten is példaértékű.
A Magyar Nemzeti Bank idei érmekibocsátási programjának új elemeként a HUNOR Magyar Űrhajós Program sikerét örökíti meg. A magyar űrkutatás meghatározó eredményét elismerve, a jegybank 45 év után másodszor bocsát ki emlékérmét magyar űrhajós tiszteletére. Az emlékérmék 20 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém változatai várhatóan 2025 őszén jelennek meg.
A kedden visszatérő magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgált a Nemzetközi Űrállomáson, egy új magyar matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, és a magyar űrmisszió során a Föld éjszakai féltekéjén zajló aktív zivatartevékenységéről is készültek fotók az űrben.
Július 9-én a győri Széchenyi István Egyetem és a Mobilis Interaktív Élményközpont közösen szervezte meg a „Csillagközi kapcsolatok napja” rendezvényt, ahol 16 diák élő rádiókapcsolatban kérdezhette Kapu Tibor kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásról.
A HUNOR-program keretében magyar kutatók új nyomkövetési módszert vizsgálnak az űrben, amely gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorokon alapul. A kísérlet célja a súlytalanságban történő navigáció fejlesztése, ami hasznos lehet az űreszközök koordinálásában és karbantartásában, különösen a Nemzetközi Űrállomáson és más bolygókon.
A rendezvény fő célja az volt, hogy megismertesse a fiatalokkal a hazai űrkutatás eredményeit és jövőbeli terveit, különös tekintettel a HUNOR programra. Az egész napos esemény lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy közelebb kerüljenek a világűrhöz és tájékozódjanak a hazai űripari fejlesztésekről is.
Az űrorvosok maguk nem utaznak együtt az asztronautákkal az űrbe, a Földről kísérik végig a teljes missziót, valamint a küldetés előtt és a landolás után is számos feladatuk akad.
Magyar űrhajós is részt vehet a két év múlva esedékes nemzetközi űrexpedíción. A kiválasztásban, kiképzésben és az egészségügyi állapot monitorozásában a Semmelweis Egyetem is aktív szerepet tölt be.






