Az éghajlatváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedését okozza, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat a jövőben. Ezek változása – sok egyéb mellett – várhatóan a fajok és más ökológiai jelenségek elterjedésére is hatással lesz.
Sajtóközlemények: hun-ren ök
Az elmúlt hetekben hazai nagyvárosokban, de főleg a fővárosban jelezték a kertes házakban élők több fórumon is, hogy egyre több csótánnyal lehet találkozni a lakásokban. Szerencsére ezek „csak” erdei csótányok és nem a betegségek terjesztésére is képes német csótányok. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere szerint nincs szükség ellenük olyan fellépésre, mint a szúnyogoknál.
Szombaton tetőzhet Budapesten az elmúlt évek legnagyobb árvize. Ugyanakkor a Duna mentén található ivóvíz-termelőkutak és így az ivóvízellátás biztonságban vannak, véli a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere. Az ökológus szerint ilyenkor a legfontosabb természetesen az árvízhelyzet kezelése, de hosszú távon a víz megtartására is gondolni kell.
Augusztus 18-án lépett életbe az EU természet-helyreállítási rendelete. E jogszabály célja, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be a tagállamok, amelyekkel vállalják, 2050-ig helyreállítják a leromlott állapotú élőhelyeket. A tervek benyújtására 2 évük lesz a tagállamoknak, így hazánknak is.
Hol kémiai, hol pedig biológiai irtószerekkel rontanánk nyaranta a szúnyogokra, mert ilyenkor csak egy dolog számít: minél kevesebb szúnyoggal és csípéssel megúszni ezeket a hónapokat. A HUN-REN ÖK vezetője, Garamszegi László Zsolt szerint a nap végén mégsem ez számít, ráadásul a nem őshonos csípőszúnyogokra is oda kell figyelnünk az általuk terjeszthető betegségek miatt.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói a biológiai invázió terjedéssel kapcsolatos hipotéziseit igyekeztek cáfolni vagy bizonyítani halakon és növényeken végzett két kísérletük során.
A Kárpát-medence alföldi területein vannak természetesen sós vizek is: a szikes tavak. Az ökológusok ezek planktonközösségeit, illetve a kiskunsági bombatölcsérekben összegyűlő, szintén szikes vizek sótartalmát és élővilágát vizsgálták.
A tanulmány szerint legalább néhány tízezer, de akár több százezer horgászfelszerelés is lapulhat a magyarországi vizekben, és ezek a vízi ökoszisztémák komoly szennyezői.
A kutatás célja a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése.
Annak megválaszolása, hogy egy bonyolult ökológiai társulás hogyan reagál a környezet változására, általában véve megoldhatatlannak tűnő feladat. Magyar kutatók erre kerestek megoldást.
A HUN-REN ÖK kutatóinak legújabb eredményei szerint ugyanaz a fertőzés a különböző szerveződési szinteken egyidejűleg akár ellentétes hatásokat is okozhat.