A Soproni Egyetem és a HUN-REN közötti új együttműködés célja a klímaváltozás kutatásának előmozdítása és a fenntarthatóság erősítése. Az innovatív megoldások keresése érdekében a két intézmény közösen dolgozik a föld- és űrtudományok területén.
Sajtóközlemények: hun-ren
A GEOASTRONOMY projekt révén magyar tudósok nemzetközi együttműködésben kutathatják a Nap-szerű csillagok körüli exobolygók kémiai összetételét. A 4,5 milliárd forintos támogatás lehetővé teszi a földtudományok és csillagászat ötvözésével új tudományos terület létrehozását.
A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatói debreceni kollégáikkal arra keresték a választ, milyen nehézségekbe ütközhetnek azok, akik látássérültként mennének egy szabadtéri kikapcsolódásra Budapesten, más vidéki nagyvárosokban.
A HUN-REN és a BME által alapított Morfodinamika Kutatócsoport és az Oxfordi Egyetem matematikusai egy új, univerzális formaosztályt fedeztek fel. Az eredmények nem csak a biológiai szövetek geometriáját magyarázhatják, hanem az építészeti tervezésben is új formavilágot teremthetnek.
Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés hazánkban. Kalmár Dániel szeizmológus szerint 50-70 évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, ám a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni. Felkészülni viszont lehetséges.
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban, derül ki a HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetésével írt tanulmányból, amely jelentős előrelépésnek számít a témában. A kutatás segítségével megfejthetjük az ivari szerepek evolúciós rejtélyét.
A HUN-REN, az ELTE és a PPKE kutatói nemzetközi együttműködésben azonosították az emberi agy optimális, azaz se nem túl gyors, se nem túl lassú fejlődési ütemét.
A külföldi kutatók egy-egy vezető ország KFI ökoszisztémájához kapcsolódó témákról, legjobb gyakorlatokról tartottak előadásokat.
Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke Jakab Rolandot nevezte ki a HUN-REN vezérigazgatójává 2024. január 1-jei hatállyal.
A 6 éve kezdődő projekt gyümölcse most érett be igazán, hiszen a magyar fejlesztésű kamerarendszeren keresztül láthatták az első plazmát.
Az eurázsiai erdőssztyeppek 9000 km hosszú zónája a mérsékelt égövi erdők és a sztyeppék között képez átmenetet, lágyszárú és fás élőhelyek összetett mozaikja alkotja. Mindezek ellenére a közelmúltig hiányzott a zóna kontinentális léptékű empirikus lehatárolása.
A világon elsőként sikerült rögzíteni a másodpercenként 47 000 ütközés adatait 5,36 ATeV ütközési energián.
A kutatók a denevérkullancsokról először genetikai módszerekkel, majd morfológiai vizsgálattal is megállapították, hogy az eddigi vélekedéssel ellentétben nem az Európában ismert fajokhoz tartoznak.
A tihanyi HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai növekedési és testösszetétel-vizsgálatokkal igazolták ezt.
A jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl. Ezt a képet javasolja újragondolni egy magyar kutatói csapat.
Idén is számos izgalmas programmal várják az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyek.
A 2024. január 01. – 2027. december 31. között megvalósuló pályázat fő témája a hálózati dinamika magasabb rendű összefüggésének megértése.