A Debreceni Egyetemen kutatói, gazdálkodói, vállalkozói és intézményi szereplők olyan országos hálózat létrehozásáról állapodtak meg, amely a szárazgazdálkodási és klímaadaptációs megoldásokat fejleszti. A cél, hogy a kutatási eredmények, üzemi tapasztalatok és új technológiák valós körülmények között is hasznosuljanak.
Sajtóközlemények: aszály
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget az esőzéssel: a veszteségek éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a növekedés visszaesésén keresztül. Egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges költsége jóval nagyobb lehet a közvetlen károknál.
A hazai borvidékeken 1971 óta jelentősen nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg, ami korábbi rügyfakadást, virágzást és szüretet hoz, de egyben növeli a hő- és vízstresszt, valamint a tavaszi fagykár esélyét. A klímaváltozás a fajtaszerkezetet is átalakíthatja.
A hazai kukoricatermesztést egyre súlyosabban érinti az aszály és a klímaváltozás. A HUN-REN szakértői szerint a vetésterület már tartósan zsugorodik, ezért nemcsak nemesítésre, hanem vízgazdálkodásra, vízmegtartó agrotechnikára, precíziós megoldásokra és alkalmazkodó termelési stratégiákra is szükség van.
Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket. Víz nélkül azonban hamar kimerülnek a növényi védekezés lehetőségei. Koncz Péter ökológus szerint a meglévő erdők vízmegtartó képességének és ellenálló szerkezetének helyreállítása annál is égetőbb probléma, mint hogy mennyi új fát ültetünk.
A tartós aszályok és a szélsőséges időjárási helyzetek egyre erősebben alakítják a magyar élőhelyeket. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a Kiskunságban visszatértek egy korábban vizsgált gyepterületre, ahol néhány év alatt feltűnő változásokat tapasztaltak. Az eredeti mozaikos gyep szárazabbá és nyíltabbá vált.
Az Alföld közel egymillió hektárnyi egykori vizes élőhelyének helyreállítása javíthatná a vízháztartást, mérsékelhetné az aszálykárokat, és növelhetné a kukoricahozamokat. A kutatók szerint a vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának kulcsa a klímaváltozás miatt.
Április 30-tól tűzgyújtási tilalom lép életbe Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében a tavaszi aszály és a száraz, szeles időjárás miatt megnövekedett erdőtűzveszély miatt. A tilalom kiterjed az erdőkre, fásításokra és azok 200 méteres körzetére, valamint az erdei tűzrakóhelyekre is.
Közép-Európában az éghajlatváltozás nemcsak kevesebb csapadékot, hanem a felszín hűtéséhez szükséges víz hiányát is jelenti. A párolgási-párologtatási deficit növekedése okozza az aszályok és árvizek szélsőségesebbé válását. Kutatók szerint a vízgazdálkodásban tudatos beavatkozásokkal mérsékelhetőek ezek a hatások.
Magyarország az egyik legfelszántottabb európai ország, mégis alapélelmiszerekből, mint a burgonya és cukor, egyre inkább importfüggővé válik. A probléma gyökere a merev termelési szerkezet, a hibás vízgazdálkodás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hiánya – mondja Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója.
A lehullott hó nem csupán kellemetlenség, hanem értékes vízkészlet is, amely okos kezeléssel mérsékelheti az aszály hatásait. Waltner István, a MATE szakértője gyakorlati tanácsokat ad, hogyan lapátoljuk a havat úgy, hogy az elősegítse a talaj vízutánpótlását és csökkentse a későbbi szárazságot.
Az elmúlt évek aszályos időszakai nemcsak a mezőgazdaságot, hanem magyar lakóingatlanokat is veszélyeztetik. A talajvízszint drasztikus csökkenése miatt az épületek alatt a talaj kiszárad, ami repedésekhez és szerkezeti károkhoz vezet. Sok tulajdonos azonban nem ismeri fel időben a problémát, ami súlyos következményekkel járhat.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban, a hazai aszályok kihívásait és az alkalmazkodási lehetőségeket tárgyalja. A könyv részletesen elemzi a 2022-es és 2024-es aszályok hatásait, és gyakorlati útmutatást nyújt a fenntartható mezőgazdasági stratégiákhoz.
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget.
Az idei június Magyarországon minden eddiginél szárazabb volt, és a klímamodellek szerint a jövőben is szárazabb nyarak várhatók. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói szerint a század végére az ország több mint 40%-án sztyeppé alakulhat a táj, miközben a bükkösök eltűnése fenyeget.
Az idei aszályos nyár súlyos hatással lehet a kukorica, burgonya és alma termésére Magyarországon. A HUN-REN kutatói szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályok, amelyek rontják a talaj minőségét és a terméshozamot. A mesterséges intelligencia és tudatos talajgazdálkodás segíthet az erőforrások optimalizálásában és a szárazságtűrő növények nemesítésében.
Az egyre súlyosabb aszályok a Kiskunság homokpusztagyepes területein még a legszárazságtűrőbb őshonos évelő füveket is veszélyeztetik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói 2022-es nagy aszály után vizsgálták a magyar csenkesz és homoki árvalányhaj túlélési esélyeit, és aggasztó eredményekre bukkantak.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak, ahol a nyári felmelegedés üteme gyorsul, és az aszályok súlyosbodnak. Az elmúlt évtizedekben a nyári átlaghőmérséklet 3–4 °C-kal emelkedett, miközben a csapadék jelentősen csökkent, súlyosbítva a vízhiányt és a mezőgazdasági problémákat.
Június 17-én volt a szárazság világnapja, amely nem ünnep, hanem figyelmeztetés az elsivatagosodás és a talajromlás veszélyeire. Az idei aszály Magyarországon egyre súlyosabb, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói pedig az extrém nyárkezdetet elemzik, amely a 2022-es rekordévvel vetekszik.