Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, reagál Schmidt Mária blogbejegyzésére, amely súlyos tévedéseket és félrevezetéseket tartalmaz az Akadémiával kapcsolatban. Az elnök hangsúlyozza az Akadémia tudományos autonómiáját, valamint a tudományos minőség és etika védelmét.
Szerző: Magyar Tudományos Akadémia
Európa sebezhetőségének legfőbb oka az orosz vagy az amerikai fosszilis tüzelőanyagoktól való importfüggőség, ami geopolitikai zsaroláshoz és gazdasági kiszolgáltatottsághoz vezet. Ez az egyik fő megállapítása az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete április 8-án nyilvánosságra hozott, a biztonságosan fenntartható energiaellátásról szóló jelentésének.
A kisfilmből nem csupán az derül ki, hogy milyen feladatai vannak napjainkban a társadalomkutatóknak, hanem az is, hogy milyen sok területen tudnak segíteni kutatási eredményeikkel a döntéshozóknak.
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és az Abel-díjas Lovász László, az MTA volt elnöke is részt vesz az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága rendezvényén az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megújult székházában.
Széchenyi István örökké aktuális, személyiségének ereje másfél évszázaddal halála után is vonzza az embereket. Vajon miért érezzük ennyire közel magunkhoz? Többek között erre keresi a választ Csorba László Széchenyi István című könyvének legújabb kiadása és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „…a Tudós Társaság dolgában”: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből című levelezéskötet.
A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb küldetése, hogy továbbra is hiteles forrás, biztos tájékozódási pont maradjon a társadalom számára. Napjaink dezinformációs zűrzavarában ez fontosabb, mint valaha.
Pesszimista képet fest és azonnali cselekvést sürget friss fenntarthatósági jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. Az előző, 2021 januárjában bemutatott jelentéshez képest egy fikarcnyit sem javult a helyzet, sőt, több szempontból is sokat romlottak a bolygónk állapotának mutatói.
Magyar kutatók olyan, aranyat tartalmazó érzékelők előállításán dolgoznak, amelyek fényváltozással jelzik, ha a vérben vagy agyvízben mérgek vagy súlyos betegségekre utaló anyagok vannak jelen.
Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Ez az a kérdés, amire választ keres az MTA támogatásával Bene Márton politológus a „Politikai Képviselet a Közösségi Média Korában” Lendület-kutatócsoport vezetője.
A Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése 182 igen szavazattal, 141 ellenében elfogadta az MTA Elnökségének előterjesztését arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak 80 milliárd forint ellentételezésért azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek.
A magyar kutatók aggasztó jelenségeket tártak fel a kisgyerekek digitális eszközhasználatával kapcsolatban, amely a koronavírus-pandémia alatt és után figyelhető meg. A kutatás szerint a túlzott kütyühasználat nyelvi képességek csökkenéséhez és a kommunikációs zavarokhoz vezethet, ami hosszú távon hatással lehet a jövő társadalmára.
Az MTA közleménye a kutatóhálózati ingatlanvagyonának sorsát és a várható eladásával kapcsolatos főbb kérdéseket tárgyalja, beleértve az ingatlanok értékbecslését, a kormány ajánlatát, valamint az Akadémia álláspontját a helyzetről.
Az artritisz- és oszteoporózis kezelésben forradalmi áttörést hoznak a biológiai gyógyszerek. Az MTA által rendezett szimpóziumon bemutatták ezek hatékonyságát és széles körű alkalmazásuk lehetőségeit.
A Science Europe az MTA és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat társszervezésében magas szintű munkaértekezletet tart november 19-én Budapesten.
November 20-23. között a Magyar Tudományos Akadémia meghívására Budapesten tanácskoznak a nemzetközi tudományos élet meghatározó szereplői a tudomány, a politika és a társadalom együttműködéséről.
A 2024-es Magyar Tudomány Ünnepe keretében Takács Dénes gépészmérnök izgalmas előadást tartott az elektromos egykerekűek fizikájáról, bemutatva a mikromobilitási járművek dinamikáját és azok egyéni közlekedési eszközként betöltött szerepét.
Hogyan változott a légszennyezettség Európában és Ázsiában a koronavírus-járvány kitörése miatt hozott kormányzati szankciók hatására? Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Egyebek mellett ezeket vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia által indított „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című program keretében.
A Brexit tanulságaira világít rá Halmai Péter közgazdász, aki az EU-ból való kilépés következményeit vizsgálja. Az előadás a gazdasági hátrányok mellett a politikai manipuláció és a társadalmi feszültségek jelentőségét is hangsúlyozza, figyelmeztetve a demokrácia és az integráció jövőjére.
Mik az energiatárolás, az akkumulátorgyártás legégetőbb hazai gondjai? Miképp segíthet a mesterséges intelligencia az inváziós csípőszúnyogok szemmel tartásában? Többek között ezekről a témákról is hallgathatnak az érdeklődők előadásokat az egész novemberben tartó Magyar Tudomány Ünnepén.
A természet erői folyamatosan fenyegetik a modern társadalmat, így elengedhetetlen a veszélyek előrejelzése és a védekezési lehetőségek megismerése. Az MTA tudományünnepi előadóülésén a várható természeti katasztrófák és a tudományos előrejelzési módszerek kerültek terítékre.
Mi a „szabad zene”? Hogyan és miből született meg? Milyen gazdag zeneelméleti-zenefilozófiai diskurzus bontakozik ki körülötte? A Tudományünnep+ idei első programján Bali János zeneszerző, furulyaművész kalauzolta el az érdeklődőket a (budapesti) szabadzene-szcéna érzékeny ökoszisztémájának világába.