Hazánkban újszerű kutatás vizsgálta a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét tudományos tevékenységükről, munkahelyi körülményeikről, pályázati lehetőségeikről és nemzetközi együttműködéseikről. Több mint ötezren válaszoltak a kérdőívre, így átfogó képet kaptak a kutatói közösség helyzetéről.
Sajtóközlemények: Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Diákköri Tanács új együttműködési megállapodást kötött, amely a középiskolától az akadémiai tagságig támogatja a fiatal kutatók életútját. Céljuk a tudományos pálya iránti érdeklődés erősítése és a tehetségek hosszú távú megtartása.
Az MTA Könyvtár és Információs Központ 1826-ban, gróf Teleki József harmincezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával kezdte meg működését. A reformkori intézményteremtés jegyében alakult könyvtár a tudományos kutatás és a nemzeti művelődés szolgálatában áll, ma pedig a digitális tudományos világ felé nyit.
A Magyar Tudományos Akadémia 2026. május 5-én tartja tisztújító közgyűlését, ahol új vezetőket választanak. A jelenlegi tisztségviselők mandátuma lejár, így elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest és alelnököket választanak. A jelöltek koncepciói nyilvánosak, és programbemutató ülésen ismertetik terveiket.
A legfrissebb országos közvélemény-kutatás szerint a magyar társadalom továbbra is a Magyar Tudományos Akadémiában és a tudósokban bízik leginkább. Az emberek 69%-a nélkülözhetetlennek tartja az MTA működését, és 64% bízik az intézményben.
Joseph Haydn, a 18. századi zeneszerző, szerzői jogi küzdelmeit vizsgálja Vékás Lajos jogtudós előadása, amelyben Haydn korának kaotikus jogi viszonyai és szerződésszegései kerülnek fókuszba. Az előadást kamarazenei betétek színesítik, bemutatva a szerzői jogvédelem kialakulásának kezdeti lépéseit.
Erdős László matematikus, az MTA külső tagja megosztva kapta a 2026-os Leroy P. Steele-díjat a valószínűségszámítás területén végzett kiemelkedő munkájáért. A díjat Erdős mellett Benjamin Schlein és Horng-Tzer Yau is elnyerte három jelentős tanulmányukért, amelyek a véletlen mátrixok spektrális tulajdonságait tárgyalják.
Az MTA 2026-ban is meghirdeti Lendület Programját, amely több mint másfél évtizede támogatja a kiemelkedő tudományos kutatócsoportok létrejöttét. A pályázatra 40 év alatti, 2016 és 2022 között PhD-fokozatot szerzett fiatal kutatók jelentkezhetnek, akik még nem részesültek Lendület-támogatásban. A pályázatok beadási határideje 2026. február 27.
Az MTA 200. évfordulóján a Rozsondai házaspár az évszázad legnagyobb könyvadományát ajándékozta az Akadémia könyvtárának. A 64 kötetből álló gyűjtemény 15-16. századi ritkaságokat tartalmaz, köztük 18 egyedi példányt, jelentősen gazdagítva a magyar kulturális örökséget és tudományos kutatást.
Az MTA bemutatta a magyar kutatók helyzetét feltáró, több mint ötezer kutató részvételével készült felmérés eredményeit. A kutatók munkahelyi körülményeiről, elégedettségéről, pályázati lehetőségeikről és mentális egészségükről szóló átfogó kutatás számos kihívást és problémát tárt fel, különösen a fiatal kutatók körében.
Magyar kutatók jelentősen továbbfejlesztették a prime génszerkesztő módszert, amely a CRISPR-Cas9 rendszeren alapul. Az új eljárás hatékonysága és pontossága messze felülmúlja a korábbi technikákat, így biztonságosabbá és célzottabbá válik a genetikai betegségek kezelése.
Az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a szuperbaktériumok terjedése az egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívás napjainkban. Pál Csaba és Papp Balázs evolúcióbiológusok az MTA Tudományünnep+ előadásán bemutatták a probléma hátterét és a lehetséges megoldásokat, mint az antibiotikum-kombinációk és a bakteriofág vírusok alkalmazása.
2025-ben ünnepli alapításának 200. évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia, melynek tiszteletére Jubileumi Tudományünnep programsorozat indult. Novemberben kiállítások, előadások és konferenciák mutatják be a tudomány és kultúra elmúlt két évszázadát, valamint jelenkori szerepét.
1825. november 3-án gróf Széchenyi István felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására, amely a Magyar Tudományos Akadémia alapja lett. Az MTA ma is a magyar szellemi élet meghatározó központja, amely a tudomány és kultúra ápolásával szolgálja a nemzet fejlődését.
A Magyar Tudományos Akadémia nyilvános adatok alapján cáfolja az akadémikusok tudományos teljesítményét kétségbe vonó vádakat. Elemzésük szerint az akadémikusok publikációs és idézettségi mutatói kiemelkedőek, meghaladják az MTA-doktorok és PhD-val rendelkezők átlagát. Az idősebb akadémikusok szerepe a fiatal kutatók támogatásában is jelentős.
A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint egy szeptember 3-án megjelent cikk már nemcsak az intézményt, hanem magát a tudást és annak nemzetközi élvonalba tartozó képviselőit támadja. Pál Csaba és Papp Balázs munkásságáról a cikkben foglalt hamis és félrevezető állításokat az MTA elnöke állásfoglalásában cáfolja.
Az MTA 200 éves jubileuma alkalmából szeptemberben a Fizikai Tudományok Osztálya izgalmas előadásokkal és kísérletekkel várja az érdeklődőket. Szapudi István kozmológiai előadása az Univerzum történetét és rejtélyeit tárja fel, míg a kvantumelmélet és fizikai kísérletek is fókuszba kerülnek a rendezvénysorozatban.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke 2025-ben megkapta az Európai Tudományos Akadémia Erasmus-érmét. A díjat a diszkrét matematika és számítástechnika területén végzett úttörő munkájáért ítélték oda.
A Magyar Tudományos Akadémia tiltakozása ellenére 2025. augusztus 1-jével négy humán tudományi kutatóközpont beolvadt az ELTE-be, megszűnt önállóságuk. Az Akadémia továbbra is támogatja a kutatóközpontokat, de az ingyenes vagyonhasználat feltételeiben nem sikerült megállapodni az ELTE-vel.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja 2025-ben újabb 21 kutatócsoport létrehozását támogatja, összesen 4,3 milliárd forint értékben. A program célja a fiatal kutatók és kimagasló teljesítményű szakemberek támogatása, ezzel erősítve a hazai tudományos kiválóságot.
Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért 2025. május 29-én tartotta harmadik vitaülését, ahol a magyar egészségügy jövőjéről és a tudományos-technikai fejlődés gyakorlati alkalmazásáról esett szó. A rendezvény célja egy MTA-állásfoglalás elkészítése, amely a globális egészségügyi kihívásokra adna választ, különös tekintettel az elöregedő társadalom igényeire és a költséghatékony ellátórendszerre.