A Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése 182 igen szavazattal, 141 ellenében elfogadta az MTA Elnökségének előterjesztését arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak 80 milliárd forint ellentételezésért azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek.
Szerző: Magyar Tudományos Akadémia
A magyar kutatók aggasztó jelenségeket tártak fel a kisgyerekek digitális eszközhasználatával kapcsolatban, amely a koronavírus-pandémia alatt és után figyelhető meg. A kutatás szerint a túlzott kütyühasználat nyelvi képességek csökkenéséhez és a kommunikációs zavarokhoz vezethet, ami hosszú távon hatással lehet a jövő társadalmára.
Az MTA közleménye a kutatóhálózati ingatlanvagyonának sorsát és a várható eladásával kapcsolatos főbb kérdéseket tárgyalja, beleértve az ingatlanok értékbecslését, a kormány ajánlatát, valamint az Akadémia álláspontját a helyzetről.
Az artritisz- és oszteoporózis kezelésben forradalmi áttörést hoznak a biológiai gyógyszerek. Az MTA által rendezett szimpóziumon bemutatták ezek hatékonyságát és széles körű alkalmazásuk lehetőségeit.
A Science Europe az MTA és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat társszervezésében magas szintű munkaértekezletet tart november 19-én Budapesten.
November 20-23. között a Magyar Tudományos Akadémia meghívására Budapesten tanácskoznak a nemzetközi tudományos élet meghatározó szereplői a tudomány, a politika és a társadalom együttműködéséről.
A 2024-es Magyar Tudomány Ünnepe keretében Takács Dénes gépészmérnök izgalmas előadást tartott az elektromos egykerekűek fizikájáról, bemutatva a mikromobilitási járművek dinamikáját és azok egyéni közlekedési eszközként betöltött szerepét.
Hogyan változott a légszennyezettség Európában és Ázsiában a koronavírus-járvány kitörése miatt hozott kormányzati szankciók hatására? Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Egyebek mellett ezeket vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia által indított „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című program keretében.
A Brexit tanulságaira világít rá Halmai Péter közgazdász, aki az EU-ból való kilépés következményeit vizsgálja. Az előadás a gazdasági hátrányok mellett a politikai manipuláció és a társadalmi feszültségek jelentőségét is hangsúlyozza, figyelmeztetve a demokrácia és az integráció jövőjére.
Mik az energiatárolás, az akkumulátorgyártás legégetőbb hazai gondjai? Miképp segíthet a mesterséges intelligencia az inváziós csípőszúnyogok szemmel tartásában? Többek között ezekről a témákról is hallgathatnak az érdeklődők előadásokat az egész novemberben tartó Magyar Tudomány Ünnepén.
A természet erői folyamatosan fenyegetik a modern társadalmat, így elengedhetetlen a veszélyek előrejelzése és a védekezési lehetőségek megismerése. Az MTA tudományünnepi előadóülésén a várható természeti katasztrófák és a tudományos előrejelzési módszerek kerültek terítékre.
Mi a „szabad zene”? Hogyan és miből született meg? Milyen gazdag zeneelméleti-zenefilozófiai diskurzus bontakozik ki körülötte? A Tudományünnep+ idei első programján Bali János zeneszerző, furulyaművész kalauzolta el az érdeklődőket a (budapesti) szabadzene-szcéna érzékeny ökoszisztémájának világába.
A tudományos ismeretek fontossága a járványokkal teli világban kiemelt szerepet játszik. Kemenesi Gábor előadása reflektál arra, hogyan formálhatják a vírusok az emberi életet, és milyen jövőbeli lehetőségeket rejthetnek számunkra.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője „A virológia 100 éve a járványok tükrében” című előadásában beszélt arról is, hogy a tudomány elképesztő fejlődése számos új utat nyitott meg, amelyek alapján reális képet alkothatunk arról, hogy az elmúlt száz év vívmányai vajon milyen jövőt festenek gyermekeink számára.
Ünnepi köszöntőkkel, díjátadással és tudományos előadással kezdődött Pécsen november 4-én a 2024-es Magyar Tudomány Ünnepe. November 5-én az MTÜ kiemelt eseményének számító, a nagyközönségnek szóló Tudományünnep+ programsorozat is kezdetét veszi. Az ismeretterjesztő előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel.
A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumának előestéjén is az egész országra kiterjedő, egy hónapon át tartó programsorozattal, több száz rendezvénnyel, előadással várja vendégeit, hogy megismerhessék a tudomány legújabb vívmányait.
A COVID-19 idegrendszeri hatásairól és a hosszan elhúzódó, long-COVID-szindróma néven ismertté vált koronavírusos tünetegyüttesről tart előadást Dénes Ádám neuroimmunológus a Magyar Tudomány Ünnepén.
Hogyan alakul a következő időszakban a légúti, ezen belül pedig a COVID-19 által okozott megbetegedések száma? Melyek a védekezés leghatékonyabb formái, és mely vakcinákat javasolja az Európai Gyógyszerügynökség? Ezekre a kérdésekre is választ ad az mta.hu-nak írt összefoglalójában Sarkadi Balázs orvosbiológus.
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel
Két amerikai kutató – Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus – kapta a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
A kutatók megállapították, hogy a korábbi felfogással ellentétben a parti madarak szaporodási és utódgondozási viselkedését jobban befolyásolják a társas viszonyok, mint az ökológiai körülmények. Eredményeiket a világ egyik legfontosabb tudományos folyóiratában, az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) publikálták.