2025 májusában Magyarországon szokatlanul hideg tavaszi időjárás uralkodik, ami sokakat meglep, különösen, hogy Norvégiában jobb az idő. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói tanulmányukban vizsgálták az idei tavasz hidegét, annak okait és az évszakok hosszú távú változásait.
Sajtóközlemények: Másfélfok
A vegetációtüzek már nem csak a mediterrán térség problémái: a klímaváltozás és emberi tevékenységek miatt Közép-Európa is egyre inkább veszélyeztetett. Az EASAC legfrissebb tanulmánya hangsúlyozza, hogy Európának, így Magyarországnak is fel kell készülnie a tűz új kockázataira és szerepére.
Magyar ökológusok két évtized alatt vizsgálták a Homokhátság természetes gyepeinek változását, és aggasztó eredményre jutottak: a klímaváltozás hatására melegkedvelő, inváziós növényfajok szoríthatják ki a helyi, értékes fajokat.
A felnőtt lakosság csaknem fele, 13-16 éves korosztálynak pedig kétharmada tájékozódásra, sőt, tanulásra használja a közösségi médiát, így egyáltalán nem mindegy, mit és hogyan mondanak az influenszerek, akiket tíz- és százezrek követnek szinte jóbarátjukként. Az ELTE kutatói ezért utánajártak annak, hogyan lehetne a fenntarthatóság pozitív üzenetét a leghatékonyabban képviselni.
A napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, miként változik e szervezetünket próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években.
A Miskolci Egyetem kutatói megvizsgálták, mi befolyásolja a háztartási napelemek telepítését, és meglepő eredményekre jutottak. Szokásainkról, preferenciáinkról árulkodik a vizsgálat, egyúttal felfedi azt is, hogy hol terhelik a lakossági betáplálások legjobban az elektromos hálózatot, és hol vannak “hideg foltok”, ahol még biztosan elférne jó pár napelem.
A klímaváltozás és az erősödő geopolitikai viharok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az energiaellátásra nézve. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete most kiadott jelentésében sorra veszi ezeket a kockázatokat és kezelésük lehetőségeit. Magyarországon az orosz energiahordozó-függőség, a földgázfelhasználás nem csökkenő aránya és Paks hűtővízellátása a fő kockázatok.
A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis úgy fest, kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzéséből kiderül, hogyan lesznek világosabbak az éjszakáink, ahogy Magyarország akkunagyhatalommá válik.
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja a lelkiismeretét, mintsem csökkentené a fogyasztását.
Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer, az új szabályok nemrég kerültek társadalmi egyeztetésre. Koczóh Levente, a Green Policy Center szakértője bemutatja a rendszer működését és a várható változásokat.
Az, hogy az Egyesült Államok elnöke kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, az ország fontos vállalásai dacára leginkább a zöld átállást segítő nemzetközi szervezetek, a kutatások finanszírozásának leállítása és az amerikai klímadiplomácia megszűnése szempontjából tragikus. Huszár András, a Green Policy Center szakértőjének elemzése.