Negyedik magyar helyszínként felkerült a Történeti Kertek Európai Útvonalára a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont által fenntartott, mintegy 13 000 növényfajt és fajtát őrző és bemutató botanikus kertet a nemzetközi program hazai koordinátora, a Magyar Kertörökség Alapítvány jelölte és támogatta a tagfelvételi folyamatban.
A CERN LHC ALICE kísérletében kimutatták, hogy ultraperiférikus ólom-ólom ütközések során az ólom atommagok arannyá alakulhatnak. Ez a folyamat a középkori alkimisták álmát váltja valóra, bár a keletkező arany mennyisége mikroszkopikus és gyorsan elbomlik.
A fémekben keltett áram akár olyan gyors is lehet, mint az elektromos és mágneses terek ultragyors rezgései, vagyis a másodperc milliárdod részének milliomod részével összemérhetők, derül ki a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóinak legfrissebb tanulmányából. A kutatók egy különleges, nanométeres vastagságú anyaggal demonstrálták a jelenséget. A kutatás hozzájárulhat az új generációs, ultranagy sebességű számítógépek fejlesztéséhez is.
A HUNOR-program keretében magyar kutatók új nyomkövetési módszert vizsgálnak az űrben, amely gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorokon alapul. A kísérlet célja a súlytalanságban történő navigáció fejlesztése, ami hasznos lehet az űreszközök koordinálásában és karbantartásában, különösen a Nemzetközi Űrállomáson és más bolygókon.
Július 4-én egész napos programsorozattal várja a természetkedvelőket a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézete Tihanyban. Az ország legnagyobb biológiai kutatóintézete évente egyszer nyitja meg kapuit, hogy bemutassa a Balaton élővilágát, vízi lényeket, és a tó ökológiai folyamatait.
Kapu Tibor magyar űrhajós a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet megbízásából a Föld éjszakai féltekéjén zajló zivatartevékenységet fotózza majd az űrből. A kísérlet célja a villámaktivitás és elektromos fényjelenségek megfigyelése, melyek az éghajlatkutatásban is hasznosíthatók lesznek.
A chilei Vera C. Rubin Obszervatórium a világ legnagyobb kameráját rejti, és tíz évig fogja folyamatosan kémlelni a déli égboltot, színes, ultra nagy felbontású filmet készítve minden változásról. A 8,4 méter tükörátmérőjű távcsövet Charles Simonyiról nevezték el. A magyar származású Simonyi már kétszer járt az űrben, és jelentős pénzadománya hozzájárult ahhoz, hogy a teleszkóp főtükrének készítése már 2008-ban elkezdődhetett. Az égboltfelmérésben magyar kutatók is részt vesznek.
A HUN-REN Irányító Testülete 2025. június 20-án döntött arról, hogy négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerül. A központok egységes szerkezetben, teljes intézeti struktúrával és munkatársi állománnyal integrálódnak az ELTE-be. A döntés nem érinti a természettudományos központokat.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint Parajd térségében a vízbetörés óta nem észleltek hirtelen felszínmozgásokat. Évi néhány milliméteres elmozdulásokat mutatnak a radar-interferometriai vizsgálatok, amelyek összhangban vannak korábbi becslésekkel.
A Múzeumok Éjszakája 2025-ben is izgalmas programokkal várja az érdeklődőket, három HUN-REN intézet részvételével. A HUN-REN SZTAKI digitális mérföldköveket mutat be, a Zenetörténeti Múzeum hangszereket és koncerteket kínál, míg az Agroverzum agrártudományi élményeket és történeti sétákat szervez.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport új kettőscsillagot fedezett fel, amely különleges poros korongrendszerrel rendelkezik. A T Coronae Australis rendszerében egy rejtett társcsillagot azonosítottak, amely magyarázatot ad a korong kettős szerkezetére és a fiatal csillagok komplex környezetére.
Magyar kutatók a koronavírus genetikai mutációi alapján kimutatták, hogy a tudatos védekezés jelentősen befolyásolja a járvány terjedését. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tanulmánya új módszert dolgozott ki a helyi terjedési mintázatok vizsgálatára, amely a járvány elleni önkéntes prevenciós viselkedés hatásait is mérhetővé teszi.
A klímaváltozás és az emberi tevékenység miatt Közép-Európa is egyre inkább veszélyeztetetté válik az erdőtüzek szempontjából. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének tanulmánya szerint a tűzveszélyes időszakok hosszabbodnak, és a tűzoltási kapacitás nem mindig elegendő a hatékony védekezéshez.
Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik a parajdi sóbánya sótömbjeinek mozgását. A HUN-REN Kutatóintézet több mint öt éve működtet egy InSAR reflektorokat használó megfigyelőrendszert, amely milliméteres pontossággal követi a felszíni elmozdulásokat.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet felmérései és a horgászok visszajelzései szerint egyre több nagy méretű sügér él hazánk vizeiben. Ez a változás növelte a sügérhorgászat népszerűségét, különösen a Balaton környékén. A kutatók most a horgászok segítségét kérik a sügérállomány pontosabb felméréséhez.
A zuzmók, a gombák és algák szimbiotikus együttesei a legextrémebb természetes környezetekhez is alkalmazkodnak, így segíthetnek megérteni a klímaváltozás hatásait. Kutatók vizsgálják, hogyan befolyásolják az erdőgazdálkodási módok a zuzmóközösségeket, és miként alkalmazkodnak ezek az élőlények a változó körülményekhez.
Erdő Péter méltatásával, a Vatikán hivatalos könyvkiadója jelentette meg Molnár Antal új, angol nyelvű kötetét a moldvai magyarságról. Az 580 oldalas mű az első olyan, magyar szerző által írt kötet, amely a moldvai katolikus közösség történetét a világegyház központjába helyezi, feltárva a 17. századi vallási és nemzeti összefüggéseket.
Magyar kutatók egy nemzetközi konzorcium részeként emberi szerveket utánzó mikrochipeken kialakított mesterséges szövetek fejlesztésén dolgoznak. Az Organ-on-Chip technológia célja, hogy állatkísérletek helyett biztonságosabb és gyorsabb gyógyszerteszteket tegyen lehetővé.
Magyar felfedezésű kisbolygókból származó meteoritdarabok érkeztek a Svábhegyi Csillagvizsgálóba, ahol bárki megcsodálhatja őket. A kiállítás különleges betekintést nyújt a világűrből érkező anyagokba, bemutatva a CX1 és BX1 kisbolygók meteoritjait, és a 2012-ben becsapódott Kassai meteoritot.
Budapest környékén több mint másfél millió ember tiszta ivóvízellátását biztosítják a Duna partján lévő kutak. A HUN-REN és több egyetem kutatói közösen vizsgálták, hogyan jut el a Duna vize a kutakhoz, és milyen szerepet játszik a természetes parti szűrés a víz tisztaságában. A kutatás rámutatott, hogy a Duna vize 2-7 hét alatt éri el a kutakat, és több mint 80%-ban a folyóból származik.
A Balaton élővilága érzékeny a környezeti változásokra, de a parti öv apró szervezetei, mint az inváziós kvagga kagyló, jelentős szerepet játszhatnak a tó tisztán tartásában. Kutatások szerint ezek a kagylók képesek hatékonyan szűrni a szerves szennyezőanyagokat, így hozzájárulhatnak a vízminőség megőrzéséhez.
