A Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól kezdve a világháborús katonai felméréseken át egészen a Google Maps légifotóiig, 300 évet átívelően vizsgálták a HUN-REN BLKI kutatói a Balaton vízgyűjtő területét és a tó partvidékét érintő változásokat.
Domokos Gábor, a HUN-REN–BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője munkatársaival azonosította a matematikai alakzatok új osztályát, az úgynevezett lágy cellákat. A külföldi tudományos sajtó által már most felkapott magyar felfedezésre alapozva amerikai építészhallgatók megnyerték a világ egyik legrangosabb biodesign versenyének tudományos kategóriáját.
Egér agyszelet-preparátumok segítségével vizsgálta a HUN-REN KOKI kutatócsoportja, hogy agyi sérülések esetén miként lépnek működésbe az agy fő védekezősejtjének számító mikrogliasejtek. A sikerrel azonosított mechanizmusok előrelépést jelenthetnek a gyakori idegrendszeri betegségek kialakulásának megértésében.
Heteken belül kísérleti fázisba lép a HUN-REN FI és a HUN-REN Wigner FK közös projektjében kialakított Mágneses Nulltér Laboratórium. A mágneses tér hatásait a világon ebben a formában egyedülálló módszerrel kizáró labor űrben használható műszerek fejlesztésében, orvosdiagnosztikai innovációkban, de akár az asztronauták felkészítésében is segíthet.
A HUN-REN ÖK kutatói olyan új modellkiértékelési mérőszámokat fejlesztettek, amelyek segítségével biztosabb kép nyerhető az éghajlatváltozás természetes élővilágra kifejtett várható hatásáról. A kutatást bemutató tanulmány és a hozzá kapcsolódó szoftvercsomag a rangos Ecological Modelling folyóiratban jelent meg.
A forrástól egészen a csapig vizsgálta a biztonságos csapvizet az a hazai konzorcium, amely nemrég publikálta az eredményeket. A projekt során elemezték az ivóvízbázist, a vízkezelést és az elosztóhálózatot is.
A magyar és japán kutatók friss felfedezése – amelyet a rangos Science Signaling tudományos folyóirat a címlaptémájának választott – abban segít, hogy a forradalmian új, jelátvitel-szelektív gyógyszerek célzottabban hassanak, így szélesebb körben is felhasználhatók legyenek.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet szakemberei a központi idegrendszeri gliasejtek osztódását tanulmányozva egy olyan új molekuláris mechanizmust tártak fel, amelynek szerepe lehet emberi gliómadaganatok kialakulásában.
A vadmacska és házi macska kereszteződéséből születő cicák kinézetre nagyon változatosak lehetnek, a viselkedésükről mégis keveset tudunk. Magyar szakemberek azt kutatják, mennyire elterjedtek a vadmacska tulajdonságok a magyarországi házi macska populációban.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói vízimadarak segítségével vizsgálták a vizes élőhelyek benépesülését. A kutatásban megfigyelt szárnyasok halak ikráit és vízinövények magvait „szállították” az emésztőrendszerükben.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Duna vízében jelenlévő kovaalgákat vizsgálták, az eredményekről szóló tanulmány az Ecological Indicators című szaklapban jelent meg.
A baktériumokat éppúgy támadják különféle vírusok, mint az embert, ám szerencsére ezek az úgynevezett bakteriofág vírusok ránk teljesen ártalmatlanok, és csak a baktériumokban szaporodnak. Különleges tulajdonságuk azonban, hogy képesek elpusztítani azokat a szuperbaktériumokat, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok.
Az acetilkolin (ACh) eddig kevésbé ismert szerepét tárták fel a HUN-REN KOKI kutatói. Liposits Zsolt és munkatársai igazolták, hogy az ACh a reprodukció élettani folyamatainak központi idegrendszeri szabályozásában is meghatározó.
Habár a hazánkban megjelent ázsiai tigrisszúnyogot cikkek tucatjai állítják be „halálos veszélyt” jelentő kórokozók hordozójának, a kutatók a vizsgált példányok egyikében sem találták meg egyelőre a nyugat-nílusi lázat terjesztő kórokozót.
Az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsöve által gyűjtött óriási mennyiségű adat átvizsgálása során váratlanul egy hatalmas, 33 naptömegű fekete lyuk nyomaira bukkantak a kutatók a Sas csillagképben, kevesebb mint kétezer fényévre a Földtől.
Magyar kutatók tanulmánya szerint a tüdőscsigák – az ajtóscsigákhoz képest – könnyebben „változtathatták” a házuk alakját az evolúció során, aminek szerepe lehetett abban, hogy a tüdőscsigák evolúciós léptékben sikeresebbek az ajtósoknál.
A kutatók olyan új keretelméletet alkottak, amely összeköti a hangforrások szétválasztásának mechanizmusait a mindennapi történések feldolgozásának, emlékeink létrehozásának és előhívásának folyamataival.
A csalogató hatású anyagok segíthetnek egy biológiai védekezési módszer kidolgozásában is. A kutatás eredményeit a rangos Journal of Applied Entomology folyóiratban közölték.
Egy nemzetközi kutatócsoport olyan gyógyszerszűrési munkát mutatott be, amelynek keretében mintegy 8 millió képből álló mintán tanították a mesterséges intelligenciát a különféle gyógyszeres kezelések hatására megváltozó sejtfenotípusok felismerésére.
A kutatók arra keresték a választ, hogy az édesvízi halak pikkelyeinek alakja és mérete használható-e a faj meghatározására, illetve a vizsgált fajok ökológiai igényeinek megismerésére. A tanulmány a Fish and Fisheries című tudományos szaklapban jelent meg.
A HUN-REN entomológusa szerint az április nyár utáni „február” segíthet abban, hogy idén kevesebb „büdösbogárral” küszködjünk.
