A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói egy nemzetközi együttműködésben az ALS korai előjeleit fedezték fel. A kutatás a CCL2 kemokin és a CCR2 receptor közötti jelátvitelt vizsgálta, ami kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismerésében és kezelésében.
Sajtóközlemények: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Budapesten július közepén volt az első nagyobb dunavirágzás, ami augusztus második feléig is eltarthat. A kérészek korai rajzása az alacsony vízállásnak és az ebből adódó több tápláléknak köszönhető, véli a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója. Kriska György szerint a hidak kérészvédő fényei hasznosak, ezért jövőre egy újabb hídnál alakítanak ki fénysorompót.
A nyár egyik leglátványosabb égi eseménye, a Perseidák meteorraj augusztus 12-én éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal. A meteorok sebessége elérheti a 59 km/s-t, és egész éjszaka láthatók lesznek, különösen a Perseus csillagkép irányában. A jelenség megfigyeléséhez sötét, fényszennyezéstől mentes hely ajánlott.
Az elmúlt időszakban több lakossági megkeresés is érkezett a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézethez, valamint számos hivatalos hatósági megkeresés mentén kérték kutatóintézetünk véleményét. A beszámolók kisebb-nagyobb kocsonyás 2-8-10 képletek magányos és tömeges megjelenéséről szóltak, de mint kiderült, azok nem medúzák, hanem árvaszúnyogtojások voltak.
A világ legrangosabb matematikai kongresszusán, a 2026 júliusában Philadelphiában megrendezendő Nemzetközi Matematikai Kongresszuson Lovász László, a HUN-REN Rényi Intézet kutatóprofesszora tartja az Abel-előadást. A rendezvényen a legjelentősebb matematikai eredményeket mutatják be, és átadják a legfontosabb díjakat, köztük a Fields-érmet is.
Magyar és olasz kutatók felfedezték, hogy a madarak és denevérek jelentős szerepet játszanak a szőlőültetvények kártevőinek természetes szabályozásában. Ezek a ragadozók nemcsak csökkentik a kártevők számát, hanem mérséklik a terméskiesést is, különösen az erdős környezetben. A fenntartható gazdálkodás elősegítheti jelenlétüket és gazdasági előnyöket hozhat a termelőknek.
A termálvizek, különösen Budapest gyógyfürdői és a Hévízi-tó, jelentős szerepet játszanak Magyarországon az idegenhonos halfajok elterjedésében. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói frissítették a hazai idegenhonos halfajok listáját, és aggasztó változásokat tapasztaltak az elmúlt évtizedekben.
Egy nemzetközi kutatócsoport a 56 millió évvel ezelőtti eocén kori hőmérsékleti maximumot vizsgálja, hogy jobban megértse a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásait. A kutatás során ősi talajkarbonátokat elemeztek, amelyek segítségével pontosabb képet kaptak az akkori nyári talajhőmérsékletekről és a globális klímaállapotokról.
Magyar kutatók az elmúlt 20 év kutatási eredményeit elemezve három új utat tártak fel az új gyógyszerek fejlesztésében. Az AstraZeneca és Novartis szakembereivel közösen végzett vizsgálatban több száz kutatási programot vizsgáltak, különösen onkológiai és neurológiai betegségek területén. Az új megközelítések között szerepel a betegséget okozó fehérjék célzott lebontása és a sejten belüli kommunikáció módosítása.
Az idei aszályos nyár súlyos hatással lehet a kukorica, burgonya és alma termésére Magyarországon. A HUN-REN kutatói szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályok, amelyek rontják a talaj minőségét és a terméshozamot. A mesterséges intelligencia és tudatos talajgazdálkodás segíthet az erőforrások optimalizálásában és a szárazságtűrő növények nemesítésében.
A CLIMANATRES projekt célja a Száva és a Duna menti élőhelyek helyreállításának összehangolása tudományos döntéstámogató eszközökkel. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével hat ország együttműködik a természetes élőhelyek fenntarthatóbbá tételén, figyelembe véve az EU célkitűzéseit és a klímaváltozás hatásait.
A kedden visszatérő magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgált a Nemzetközi Űrállomáson, egy új magyar matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, és a magyar űrmisszió során a Föld éjszakai féltekéjén zajló aktív zivatartevékenységéről is készültek fotók az űrben.
A hippokampuszban található helysejtek csak akkor aktívak, ha az élőlény egy adott helyen tartózkodik, ám egy feladat során az idegsejtek fele csendben marad. A HUN-REN KOKI kutatói éber egereken vizsgálták az agysejtek aktivitását, hogy megértsék, miért lesz egy sejt aktív vagy csendes térbeli tájékozódás közben.
A Balaton környéki vizes élőhelyek nemcsak a nyári kikapcsolódás miatt értékesek, hanem különleges élőviláguk miatt is. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik új kutatása arra világít rá, hogy az emberi tájhasználat milyen hatással van a védett pettyes gőte állományára ebben az érzékeny térségben.
Az egyre súlyosabb aszályok a Kiskunság homokpusztagyepes területein még a legszárazságtűrőbb őshonos évelő füveket is veszélyeztetik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói 2022-es nagy aszály után vizsgálták a magyar csenkesz és homoki árvalányhaj túlélési esélyeit, és aggasztó eredményekre bukkantak.
Magyar kutatók mesterséges intelligencia alapú matematikai modellekkel vizsgálták az emberi memória működését. Felfedezték, hogy a meglepő élmények különösen fontosak az agy tanulási folyamataiban, mert segítik a világ folyamatos megértését. A tanulmány rámutat arra is, hogy a memóriahibák mögött rejlő elvek megértése új tanulási stratégiákat kínálhat.
Magyarország a Jülichi Szuperszámítógépes Központ támogatásával pályázik az EU AI Factory Antenna programjára. A hároméves projekt célja a mesterséges intelligencia kutatások és KKV-k MI-fejlesztéseinek támogatása, 10 millió eurós költségvetéssel. Magyar HPC eszközök is elhelyezésre kerülnek a Jülichi központban, biztosítva a hazai kutatók hozzáférését Európa legnagyobb szuperszámítógépéhez.
Negyedik magyar helyszínként felkerült a Történeti Kertek Európai Útvonalára a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont által fenntartott, mintegy 13 000 növényfajt és fajtát őrző és bemutató botanikus kertet a nemzetközi program hazai koordinátora, a Magyar Kertörökség Alapítvány jelölte és támogatta a tagfelvételi folyamatban.
A CERN LHC ALICE kísérletében kimutatták, hogy ultraperiférikus ólom-ólom ütközések során az ólom atommagok arannyá alakulhatnak. Ez a folyamat a középkori alkimisták álmát váltja valóra, bár a keletkező arany mennyisége mikroszkopikus és gyorsan elbomlik.
A fémekben keltett áram akár olyan gyors is lehet, mint az elektromos és mágneses terek ultragyors rezgései, vagyis a másodperc milliárdod részének milliomod részével összemérhetők, derül ki a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóinak legfrissebb tanulmányából. A kutatók egy különleges, nanométeres vastagságú anyaggal demonstrálták a jelenséget. A kutatás hozzájárulhat az új generációs, ultranagy sebességű számítógépek fejlesztéséhez is.
A HUNOR-program keretében magyar kutatók új nyomkövetési módszert vizsgálnak az űrben, amely gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorokon alapul. A kísérlet célja a súlytalanságban történő navigáció fejlesztése, ami hasznos lehet az űreszközök koordinálásában és karbantartásában, különösen a Nemzetközi Űrállomáson és más bolygókon.