Az ELTE és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium új, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépet állított üzembe, amely jelentősen növeli a digitális kulturális örökség kutatásának számítási kapacitását. Az ország bármely pontjáról elérhető rendszer nyolc NVIDIA H200 GPU-val rendelkezik.
Ingyenes online szakkör indul 9–12. évfolyamos középiskolások számára a mesterséges intelligencia programozásának alapjairól. A MOLÓ program célja, hogy a résztvevők egyszerűbb MI-problémákat tudjanak megoldani, havi interaktív konzultációkkal és szabadon elérhető tananyagokkal – áll az ELTE közleményében.
Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók? A HunAIFA projekt részleteiről Darázs Lénárd és Badinszky Áron egy videóban számolnak be.
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa.
A sümegi kőfejtők késő kréta korú üledékeiből közel félméteres csontoshalak maradványait azonosították a kutatók. Ezeknek a Pycnodontiformes rendbe tartozó halaknak a mérete jelentősen nagyobb az iharkúti rokonokénál, amit az eltérő élőhelyi körülmények és táplálékkínálat magyaráz. A leletek fontos őslénytani szenzációt jelentenek.
Nagy Tamás, az ELTE PPK adjunktusa egy nemzetközi projektben vizsgálta, hogyan torzulhatnak a pszichológiai kutatások eredményei a megkérdőjelezhető kutatói gyakorlatok miatt. A kutatók 40 ilyen módszert azonosítottak, és útmutatást adnak a megbízhatóbb, etikusabb tudományos munka érdekében.
Szeptember 26-án immár huszonegyedik alkalommal rendezik meg az ELTE-n a Kutatók Éjszakáját, több mint 200 ingyenes programmal. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza a tudományokat a mindennapokhoz, és inspirálja a fiatalokat tudományos karrierre. Az eseményen a különböző ELTE karok izgalmas előadásokkal és bemutatókkal várják az érdeklődőket.
Pula település közelében egy 4 millió éves krátertó üledékéből került elő Magyarország első ismert őspoloska-faja, a Pulafulvius pliocenicus. A felfedezés nemcsak hazai őslénytani különlegesség, hanem új adat a Kárpát-medence egykori, szubtrópusi klímájáról is.
Markovics Szonja, a mohácsi diák, első helyezést ért el a kanadai Vancouverben megrendezett nemzetközi ICA Térképrajz-versenyen, ahol 34 ország 180 térképrajza versenyzett. A verseny célja a gyerekek világképének térképes ábrázolása, az idei téma pedig a „Térképek a mindennapokban” volt.
Az ELTE kutatói többéves kutatásuk során igazolták, hogy az érett napraforgóvirágok szinte mindig a földrajzi kelet felé néznek, amit nem a szélirány, és nem is a beporzó rovarok vonzása határoz meg. Vizsgálataik szerint ez a tájolás a fényenergia elnyelését maximalizálja, ami a növények fejlődését is elősegíti.
Lezárult az ELTE pótfelvételi eljárása, ahol rekordot döntött a felvettek száma: 763 új hallgató csatlakozik az egyetemhez. A pótfelvételizők egyharmada pedagógusképzésre jelentkezett, mely továbbra is a legnépszerűbb szak.
Magyar kutatók egy közel 100 millió éves burmai borostyánban talált ősi poloska vizsgálatával új bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a poloskák régen fontos szerepet játszhattak a növények beporzásában. A Shaykayatcoris michalskii nevű faj különleges irizáló köztakaróval rendelkezik, ami álcázásra szolgálhatott viráglátogatás közben.
Az ELTE és a BME kutatói a fülbemászó dallamok és személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták, feltárva, hogy a dallamtapadás nem csupán kellemetlen élmény, hanem az önismeret és mentális egészség kapuja is lehet. A kutatás 4300 magyar résztvevő bevonásával azt is megmutatta, hogy bizonyos személyiségjegyek, mint a skizotípia vagy a kényszeres gondolatok, befolyásolják a jelenség megélését.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2025. július 8. és 13. között rendezi meg a 28. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, amely határon túli magyar anyanyelvű egyetemistáknak kínál szakmai továbbképzést. A programban hét kar és a Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferencia vesz részt.
Nemzetközi kutatócsoport bizonyította az alföldi népesség kontinuitását egy drasztikus átalakulásokkal járó új korszak, a rézkor kezdetén. A legmodernebb genetikai elemzések alkalmazásával kimutatták, hogy az egymáshoz közeli, hasonló anyagi kultúrát használó és hasonló temetkezési rítusokat követő közösségek egymástól alapvetően eltérő rokonsági rendszerekben éltek az i.e. 5. évezred második felében.
Az ELTE és a Bosch 2020-ban alapították Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét, amely az elmúlt öt évben jelentősen hozzájárult a hazai felsőoktatás és ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítéséhez. A partnerség további öt évre szóló folytatása új távlatokat nyit az önvezető járművek és automatizált gyárak fejlesztésében.
Július 9-ig módosíthatják a felsőoktatásba jelentkezők a szakok sorrendjét, ami döntő lehet a felvételi eredmény szempontjából. Az ELTE összegyűjtötte a leggyakoribb tévhiteket, hogy a diákok felelősen dönthessenek. A sorrend meghatározza, melyik képzésre nyerhetnek felvételt, ezért fontos a tudatos választás.
Az ELTE Lágymányosi Campusán június 25-én megrendezik a „RobotRandi” – Robotika Családi Napot, ahol robotok, mesterséges intelligencia és interaktív technológiák várják az érdeklődőket. Az esemény célja, hogy közérthető és élményszerű módon mutassa be a robotika világát minden korosztálynak.
Egy nemzetközi kutatás vizsgálja a krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok közötti kapcsolatot, különös tekintettel az oxitocin szerepére. Az ELTE biológusa is részt vesz a projektben, amely a fájdalomérzékelés és a társas viselkedés neurobiológiai mechanizmusait kutatja, hogy új kezelési lehetőségeket találjanak.
Az ELTE Kémiai Intézet kutatói új módszertant dolgoztak ki a kosz-katalízis megelőzésére, amely segíthet időt és pénzt spórolni a katalizátorok fejlesztése során. Az innováció főként a kísérleti munkát végzőknek szól, és egy interaktív online eszközzel is támogatja a helyes kísérleti módszertant.
Az ELTE Informatikai Kara kiemelkedő elismerést kapott a PREXA – PR Excellence Hungary Award társadalmi kommunikáció kategóriájában a STEMStation@ELTE STEMPont programért. A komplex pályaorientációs és tehetséggondozó kezdeményezés a STEM-pályák népszerűsítését célozza, különösen a lányok és hátrányos helyzetű diákok körében.
