Az ELTE két kutatója interaktív weboldalt készített, amely közérthetően mutatja be a közvélemény-kutatások folyamatát. A Survey Anatómia scrollytelling formában vezeti végig a látogatót a kérdőíves társadalomkutatások tervezésétől az adatfeldolgozásig, vizuális eszközökkel segítve a megértést.
Sajtóközlemények: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az ELTE új rektori utasítása szabályozza a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban, támogatva a felelős és tudatos MI-használatot a hallgatói életpálya során. A Hallgatói MI Kódex engedélyezi az MI eszközök alkalmazását, de hangsúlyozza az emberi kreativitás és kritikus gondolkodás megőrzését.
Erdélyben, a Hátszegi-medencében egy kivételesen gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel, ahol négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradvány található. A lelőhelyen részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek, köztük egy eddig ismeretlen, jó állapotban megőrződött sauropoda példány.
Az ELTE Informatikai Kara 2025. november 27-én Nyílt Napot tart, ahol a felvételi előtt álló középiskolások megismerhetik a képzési kínálatot, a legmodernebb technológiákat és az ipari együttműködéseket. A program mintaórákat, campus túrákat és beszélgetéseket kínál, előzetes regisztráció szükséges.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával korszerű hő- és páraszabályozó rendszert épít ki muzeális könyvtári gyűjteményének hosszú távú megőrzése érdekében. A több mint 2737 polcfolyóméter értékes anyag, köztük corvinák és ősnyomtatványok, biztonságos elhelyezést kapnak a Ferenciek terén.
Egy magyar kutatássorozat feltárta, hogy a gyógyszermaradványok sorsa a talajban komplex kölcsönhatások eredménye, melyeket a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen alakítanak. Ezek a maradványok a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is hatással lehetnek, ezért új alapokra kell helyezni a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést.
Az ELTE és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium új, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépet állított üzembe, amely jelentősen növeli a digitális kulturális örökség kutatásának számítási kapacitását. Az ország bármely pontjáról elérhető rendszer nyolc NVIDIA H200 GPU-val rendelkezik.
Ingyenes online szakkör indul 9–12. évfolyamos középiskolások számára a mesterséges intelligencia programozásának alapjairól. A MOLÓ program célja, hogy a résztvevők egyszerűbb MI-problémákat tudjanak megoldani, havi interaktív konzultációkkal és szabadon elérhető tananyagokkal – áll az ELTE közleményében.
Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók? A HunAIFA projekt részleteiről Darázs Lénárd és Badinszky Áron egy videóban számolnak be.
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa.
A sümegi kőfejtők késő kréta korú üledékeiből közel félméteres csontoshalak maradványait azonosították a kutatók. Ezeknek a Pycnodontiformes rendbe tartozó halaknak a mérete jelentősen nagyobb az iharkúti rokonokénál, amit az eltérő élőhelyi körülmények és táplálékkínálat magyaráz. A leletek fontos őslénytani szenzációt jelentenek.
Nagy Tamás, az ELTE PPK adjunktusa egy nemzetközi projektben vizsgálta, hogyan torzulhatnak a pszichológiai kutatások eredményei a megkérdőjelezhető kutatói gyakorlatok miatt. A kutatók 40 ilyen módszert azonosítottak, és útmutatást adnak a megbízhatóbb, etikusabb tudományos munka érdekében.
Szeptember 26-án immár huszonegyedik alkalommal rendezik meg az ELTE-n a Kutatók Éjszakáját, több mint 200 ingyenes programmal. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza a tudományokat a mindennapokhoz, és inspirálja a fiatalokat tudományos karrierre. Az eseményen a különböző ELTE karok izgalmas előadásokkal és bemutatókkal várják az érdeklődőket.
Pula település közelében egy 4 millió éves krátertó üledékéből került elő Magyarország első ismert őspoloska-faja, a Pulafulvius pliocenicus. A felfedezés nemcsak hazai őslénytani különlegesség, hanem új adat a Kárpát-medence egykori, szubtrópusi klímájáról is.
Markovics Szonja, a mohácsi diák, első helyezést ért el a kanadai Vancouverben megrendezett nemzetközi ICA Térképrajz-versenyen, ahol 34 ország 180 térképrajza versenyzett. A verseny célja a gyerekek világképének térképes ábrázolása, az idei téma pedig a „Térképek a mindennapokban” volt.
Az ELTE kutatói többéves kutatásuk során igazolták, hogy az érett napraforgóvirágok szinte mindig a földrajzi kelet felé néznek, amit nem a szélirány, és nem is a beporzó rovarok vonzása határoz meg. Vizsgálataik szerint ez a tájolás a fényenergia elnyelését maximalizálja, ami a növények fejlődését is elősegíti.
Lezárult az ELTE pótfelvételi eljárása, ahol rekordot döntött a felvettek száma: 763 új hallgató csatlakozik az egyetemhez. A pótfelvételizők egyharmada pedagógusképzésre jelentkezett, mely továbbra is a legnépszerűbb szak.
Magyar kutatók egy közel 100 millió éves burmai borostyánban talált ősi poloska vizsgálatával új bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a poloskák régen fontos szerepet játszhattak a növények beporzásában. A Shaykayatcoris michalskii nevű faj különleges irizáló köztakaróval rendelkezik, ami álcázásra szolgálhatott viráglátogatás közben.
Az ELTE és a BME kutatói a fülbemászó dallamok és személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták, feltárva, hogy a dallamtapadás nem csupán kellemetlen élmény, hanem az önismeret és mentális egészség kapuja is lehet. A kutatás 4300 magyar résztvevő bevonásával azt is megmutatta, hogy bizonyos személyiségjegyek, mint a skizotípia vagy a kényszeres gondolatok, befolyásolják a jelenség megélését.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2025. július 8. és 13. között rendezi meg a 28. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, amely határon túli magyar anyanyelvű egyetemistáknak kínál szakmai továbbképzést. A programban hét kar és a Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferencia vesz részt.
Nemzetközi kutatócsoport bizonyította az alföldi népesség kontinuitását egy drasztikus átalakulásokkal járó új korszak, a rézkor kezdetén. A legmodernebb genetikai elemzések alkalmazásával kimutatták, hogy az egymáshoz közeli, hasonló anyagi kultúrát használó és hasonló temetkezési rítusokat követő közösségek egymástól alapvetően eltérő rokonsági rendszerekben éltek az i.e. 5. évezred második felében.