Szerző: Budapesti Corvinus Egyetem

A Budapesti Corvinus Egyetem Magyarország vezető egyeteme az üzleti, gazdasági és társadalomtudományi képzések területén. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által fenntartott Corvinus középtávú célkitűzése, hogy az említett területeken ne csak országosan, de Közép-Európában is a legjobb felsőoktatási intézménnyé váljon. A Corvinus Egyetemen jelenleg 8 000 hallgató tanul, köztük 2000-en külföldi diákok. Az intézmény világszerte több mint 200 partneregyetemmel ápol szoros kapcsolatot. A Corvinus rendszeresen ér el előkelő helyezést a nemzetközi felsőoktatási rangsorban, Gazdálkodási és menedzsment képzésével a régió első helyezettje lett az Eduniversal 2019-es rangsorában. A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen olyan magyarországi egyetem a gazdaságtudományok területén, amely két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik (AMBA, AACSB).

Megnyilvánul-e a nemek között egyenlőtlenség az online szakmai együttműködési platformokon? Erre kereste a választ kollégájával Vásárhelyi Orsolya, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. A kutatás két nagy, nemzetközi kollaborációs felületen történt: a szoftverfejlesztőknek szóló Githubon és a kreatív szakemberek által használt Behance-en.

Erősödő nemzetközi szerepének támogatására, az egyetemi közösség széles körű bevonásával megújította arculatát a Budapesti Corvinus Egyetem. A megtartott logó mellett az új arculati színek a frissesség, kezdeményezés, kíváncsiság értékeit hangolják össze a tudás és tradíció értékeivel, egy új designelem pedig felidézi az egyetem ikonikus építészeti adottságait is.

Egy ház karbonlábnyoma átlagosan mintegy 2,5 kg szén-dioxid-egyenértékkel csökken ezer forintnyi, fenntartható építőanyagokra fordított befektetéssel – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és az Université Libre de Bruxelles új kutatásából. A legjelentősebb hatást a fenntartható ablakok és külső falak alkalmazása eredményezi.

Végtelenül ellentmondásosak a nagyobb segélyszervezetek bizonyos technológiai és adatkezelési módszerei, mutat rá tanulmányában, illetve monográfiájában Paragi Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Általánosan elterjedt, hogy a tárolt személyes adatokat szűrik: leginkább a munkavállalóik, a beszállítóik és a partnereik adatait világítják át, a kedvezményezettekéit kevésbé.