Az UNICEF legfrissebb elemzése szerint a következő 30 évben csak az árvizek miatt közel 96 millió gyermeknek kell majd elmenekülnie lakóhelyéről.
A klímaváltozás 2050-re már minden gyermek életére befolyással lesz, a magyar gyerekekére is.
Az UNICEF ma közzétett új elemzése szerint az időjárással összefüggő katasztrófák miatt hat év alatt 44 országban 43,1 millió gyermek kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát. Ez azt jelenti, hogy naponta mintegy 20 000 gyermek válik menekültté a saját hazájában.
A Children Displaced in a Changing Climate (Az éghajlatváltozás miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő gyermekek) riport az első globális elemzés arról, hogy 2016 és 2021 között hány gyermeket űztek el otthonukból az áradások, viharok, aszályok és erdőtüzek. A riport mindemellett azt is vizsgálja, hogy a következő 30 évben mire számíthatunk, mennyivel fog emelkedni ez a már most is rendkívül magas szám.
A helyzet Kínában és a Fülöp szigeteken a legsúlyosabb, ebben a két országban regisztrálták a legtöbb elvándorolni kényszerült gyermeket. A vezető statisztika több okra vezethető vissza: ezek a területek vannak leginkább kitéve a klímaváltozás káros hatásainak, valamint a szélsőséges időjárási viszonyoknak; a gyermekek száma is kiemelkedően magas és jelentős előrehaladás történt a korai előrejelzés terén abból a célból, hogy a veszélyeztetett területekről időben kimenekítsék a lakosságot.
Az elemzés további adatai alapján a kis szigetállamokban, többek között a Dominikán és Vanuatun élő gyermekeket érintették leginkább a viharok, míg a szomáliai és dél-szudáni gyermekeket az áradások.
“Minden gyermek számára félelmetes, amikor egy kegyetlen erdőtűz, vihar vagy árvíz tombol a lakóhelyén” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója. “Azok, akik menekülni kényszerülnek mindennapos félelemmel néznek szembe, hiszen aggódnak, hogy hazatérhetnek-e még saját otthonukba, folytathatják-e az iskolát, vagy újra költözni kényszerülnek. Ahogy az éghajlatváltozás hatásai fokozódnak, úgy fog fokozódni az éghajlatváltozás okozta vándorlás is. Megvannak az eszközeink és a tudásunk ahhoz, hogy kezeljük ezeket a kihívásokat, de túlságosan lassan cselekszünk. Fokoznunk kell az erőfeszítéseinket, hogy a közösségeket felkészítsük, megvédjük a veszélyben lévő gyermekeket és támogassuk azokat, akiknek már el kellett vándorolniuk.”
A felmérés szerint a 2016 és 2021 között kitelepített 40,9 millió gyermeknek, azaz a nyilvántartott esetek 95 százalékának, az árvizek és viharok miatt kellett elhagyniuk otthonukat, míg az aszályok több mint 1,3 millió gyermeket tettek belső menekültté. Az erdőtüzek miatt pedig 810 000 gyermek kényszerült új lakóhelyre költözni, akik száma 2020-ben volt a legmagasabb és leginkább a kanadai, izraeli és az Egyesült Államokban élőket érintette.
A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik olyan országokban élnek, amiket a természeti katasztrófák mellett egyéb válságok is sújtanak, mint például egy évekig tartó fegyveres konfliktus, a szegénység, vagy az élelmiszerhiány. Ezekben az országokban – ahol a jövőbeni kitelepítés veszélyének kitett gyermekek száma kiemelkedően magas és korlátozott a finanszírozás és a felkészítés lehetősége – az azonnali cselekvés nélkülözhetetlen.
A Belső Elvándorlást Megfigyelő Központ által kidolgozott katasztrófaelhárítási kockázati modell segítségével a jelenlegi éghajlati adatok alapján a jelentés a következő 30 évben közel 96 millió gyermek elvándorlását vetíti előre. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribb és súlyosabb időjárási körülmények miatt a tényleges számok szinte biztosan magasabbak lesznek.
Az UNICEF együttműködik a leginkább veszélyeztetett országok kormányaival, segíti őket, hogy jobban felkészüljenek és minimalizálják a lakóhelyváltoztatás kényszerének kockázatát, olyan alkalmazkodási stratégiákat dolgoznak ki együtt, amelyek csökkentik egy esetleges válsághelyzet kialakulásának esélyét, rugalmas és hordozható szolgáltatásokat terveznek a gyermekek védelme érdekében, amikkel a katasztrófák bekövetkezte előtt, alatt és után is elérhetik és megvédhetik őket.
Miközben a vezetők a novemberi COP28 éghajlatváltozási csúcstalálkozóra készülnek, az UNICEF arra sürgeti a kormányokat, az adományozókat, a fejlesztési partnereket és a magánszektort, hogy tegyenek azonnali lépéseket a jövőbeli éghaljajlatváltozással kapcsolatos lakhelyváltoztatás veszélyének kitett gyermekek és fiatalok védelme, valamint a gyermekek és közösségeik felkészítése érdekében.
Az éghajlatváltozás hatásai azonban nem csak a legkitettebb földrajzi területeken érezhetők: az UNICEF Magyarország tavaly nyáron mérte fel a magyar fiatalok klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét – a korosztály kilencven százaléka számolt be szorongásról, többségük hiányolta a megfelelő mennyiségű hiteles információt és úgy élte meg, hogy a fiataloknak nincs beleszólásuk, kimaradnak a jövőjüket érintő diskurzusból. Szintén lényeges visszajelzés azonban, hogy a magyar fiatalok háromnegyede személyesen, akár áldozatok árán is kész lenne tenni azért, hogy mérsékelhessük a klímaváltozás következményeit.
A Klímahősök program keretében a szervezet október 7-én a már másodjára rendezte meg Klímakonferenciáját, amelyen a résztvevő gyerekek és fiatalok hasznos ismereteket szerezhettek, kifejezhették véleményüket és személyesen is hozzászólhattak a jövőjüket érintő kérdésekhez a klímavédelem területén.
Az UNICEF Magyarország Klímahősök programját ismert cégek és nagyvállalatok támogatják: az Indotek Group, az OTP Bank, a Dentons, a Magyar Telekom, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt., a SPAR, a Microsoft és a Deloitte Magyarország és az Eötvös 10 Művelődési Ház.
Forrás: UNICEF Magyarország
