- A vashiány világszerte az egyik leggyakoribb tápanyaghiánynak számít. Az emberek körülbelül egyharmadát érinti.1
- A krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek 40%-ának szervezetében elégtelen mennyiségű vas található.2 Az akut, dekompenzált szívelégtelenségben szenvedőknél még magasabb arányban fordul elő: 80%-uknál állapítható meg vashiány.3
- A vashiány fontos mutatója lehet a szívelégtelen betegek életkilátásának. A vashiányos, szívelégtelen betegeknek ugyanis mindössze 59%-a éri meg a diagnózist követő harmadik évet. Azoknál a szívelégtelen betegeknél azonban, akiknél nem állapítható meg vashiány, ugyanez az arány már 71%-ra emelkedik.4
A szívelégtelenség az egyike a legfőbb okoknak, mely miatt kórházi kezelésre utalnak be egy beteget. Gyakran számos társbetegség is rontja a páciensek helyzetét, de szerencsére, ha ezeket a társbetegségeket kezeljük, sokat javíthatunk a betegek állapotán és a szívelégtelenség kórlefolyását is pozitív irányba terelhetjük. A vashiány kezelésével ugyanígy jelentős eredményeket érhetünk el.
A vashiányt általában nem említik a szívelégtelenség leggyakoribb társbetegségei között, pedig megközelítőleg minden második beteget érint. A vashiány a szívelégtelenség más társbetegségeitől teljesen függetlenül csökkent teljesítőképességhez, csökkent oxigénfelhasználáshoz, rosszabb életminőséghez és nagyobb halandósághoz vezethet. A szívelégtelenséggel küzdő betegek esetében a vashiányt sokszor nem ismerik fel időben, és emiatt nem is tudják kezelni; valószínűleg azért is, mert nem tartják számon a gyakori szövődmények között.
Pedig rendkívül fontos tényező, hiszen számos kutatásban bebizonyosodott, hogy a vaspótlás a betegek jóllétét és fizikai teljesítményét is pozitívan befolyásolta.5 Ez a javulás a beteg által, adott idő alatt megtett séták hosszában, a maximális oxigénfelhasználás mennyiségében és a betegek életminőségében is mérhető volt.
Miért fontos a vas szervezetünk számára?
A vas egy fontos nyomelem, amely elengedhetetlen szerepet játszik szöveteink anyagcseréjében és a legfőbb biokémiai folyamatokban is. Szervezetünk oxigénháztartásáért felelős: ideértve az oxigénszállítást és tárolást, a váz-, illetve szívizmok anyagcseréjét, ezenkívül a fehérje-, zsír- és ribonukleinsav-anyagcserét. De a sejtek energiaellátásának fenntartásában és a vérképző szövetek anyagcseréjében is részt vesz.
Testünkben vannak szövetek, melyek különösen érzékenyek a vashiányra vagy a vas rossz hasznosítására: ilyen az immunrendszer. A szívizomsejteket, a magas energiaszükségletük miatt ugyanúgy különösen negatívan befolyásolja a vashiányos állapot. A szívizomsejtek egészsége esetünkben azért fontos, mert hogylétük nagy hatással van a szívelégtelenség alakulására.
Miért lesz még fáradékonyabb egy szívelégtelen beteg a vashiánytól?
A szívelégtelen betegeknél a szervezet kiürült vasraktárai gyakran a légzőizmok gyengeségéhez vezetnek. Már önmagában emiatt is kimerültebbnek érezhetik magukat a betegek, és csökkenhet terhelhetőségük is.
A vashiány nemcsak a légzőizmok, hanem a vázizomzat állapotát is érinti. Legfőképp azáltal, hogy a megromlott energiaellátás miatt a sejtek nem szénhidrátokból nyerik az energiát, hanem glikolízisre térnek át (az oxigénhiányos állapotban történő szénhidrátbontásra).
A vashiány különböző fajtái
A vashiánynak 2 fajtája van: az egyik az abszolút vashiány, amikor a vasraktárak a nem megfelelő bevitel miatt merülnek ki és így alakul ki a vashiány, ebben az esetben a vas szervezetben történő hasznosítása megfelelő (csak nem jut be elegendő mennyiség). A funkcionális vashiány pedig pont az ellenkezője, amikor a sejtek elégtelen vas ellátottsága a vas elégtelen felhasználása miatt alakul ki. Ilyenkor hiába fogyasztunk elég vasat tartalmazó élelmiszert, amellett is kialakulhat a vashiány.
Bár még teljesen nem tisztázott, hogy a szívelégtelenség során miért alakul ki vashiány a szervezetben, leggyakrabban az látható, hogy a vashiány rossz vasfelszívódásra vezethető vissza. A szívelégtelen betegeknél ugyanis a gyomor- és bélrendszerben az átlagosnál nagyobb tápanyagveszteség történik, emiatt kevesebb hasznosítható vas jut el a szervezet megfelelő részeibe.
A szívelégtelenséghez kapcsolódó egészségügyi problémák, mint a gyomor- és bélrendszeri ödémásodás, a többféle gyógyszer szedése miatt fellépő kedvezőtlen mellékhatások és a társbetegségek jelenléte, még inkább erősítheti ezt a vashiányt.
Azonban, ha a vashiány kialakulásának oka nem is bizonyított, egy biztos: minden szívelégtelenséggel küzdő betegnek javasolt a rendszeres szűrés, mely szervezete vas ellátottságát ellenőrzi. Ez a betegek állapotától függetlenül szükséges, mind krónikus-stabil, mind akut-dekompenzációs (kórházi ellátást igénylő) fázisban, hogy amennyiben szükséges, időben megtörténhessen a vaspótlás. Amennyiben szükséges, a megfelelő vaspótlási mód kiválasztásához minden esetben konzultáljon kezelőorvosával, aki segít megtalálni az ön számára megfelelő intenzitású és típusú vaspótló terápiát!
1https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ehf2.13265#ehf213265-bib-0001
2https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ehf2.13265#ehf213265-bib-0001
3https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ehf2.13265#ehf213265-bib-0001
4https://www.britishcardiovascularsociety.org/resources/editorials/articles/iron-therapy-heart-failure-evidence-so-far
5https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8318436/
