Sokszor halljuk a hírekben, hogy rohanunk az ökológiai katasztrófa felé, de vajon elkerülhető-e a teljes összeomlás? Meddig működhet úgy a természet, hogy közben folyamatosan veszítünk a biológiai sokféleségből? És honnan tudjuk, mikor érünk el ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs egyszerű visszaút? A NeurON podcast vendége, Báldi András ökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának vezetője volt, aki a globális kihívások mellett a hazai, kézzelfogható megoldásokat is bemutatta.
A beszélgetés egyik fontos kérdése, hogy mit jelent számunkra a biológiai sokféleség a mindennapokban. Nem csupán arról van szó, hány növény- vagy állatfaj él körülöttünk: a sokszínű élővilág stabilabbá teheti az ökoszisztémák működését, és segíthet alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez. Báldi András egy almafákkal végzett kísérlet példáján mutatja be ezt. A kutatók egyes fákat melegebb, másokat hűvösebb körülmények között tartottak, így azok eltérő időpontban virágoztak. A beporzás mégis sikeres maradt, mert a különböző időszakokban más-más beporzó közösségek jelentek meg. Minél gazdagabb tehát az élővilág, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy környezeti változás esetén lesz olyan faj vagy fajcsoport, amely át tudja venni egy másik szerepét.
De hogyan lehet ezt a felismerést a gyakorlatban is hasznosítani? A kutatócsoport mezőgazdasági területeken többek között vadvirágos parcellák kialakításával vizsgálja, hogyan növelhető a biodiverzitás úgy, hogy abból a gazdálkodás is profitáljon. A kutatások egyik tanulsága, hogy léteznek olyan win-win megoldások, amelyek egyszerre támogathatják az élővilágot, az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és a mezőgazdasági termelést. A vadvirágos területek például több beporzónak biztosíthatnak élőhelyet, miközben a növényzet a szárazabb időszakokkal szemben is ellenállóbbnak bizonyulhat.
A tét azért is nagy, mert a változás nem mindig fokozatos. Báldi András egy befagyott folyó képével érzékelteti az ökológiai kibillenési pontok veszélyét. Ahogy valaki a parttól a folyó közepe felé halad, a jég egyre vékonyabb lehet, miközben látszólag még mindig biztonságosan tart. Aztán egyszer csak beszakad. Az ökoszisztémák esetében sem feltétlenül tudjuk előre megmondani, pontosan hol húzódik ez a határ.
Miközben a globális trendek aggasztók, a beszélgetés nem áll meg a problémák felsorolásánál. Szó esik arról is, miért érdemes ma már nemcsak dokumentálni a biodiverzitás csökkenését, hanem azt kutatni, mit lehet tenni ellene. Magyarország ráadásul még jelentős természeti értékeket őriz: egy korábbi, azonos módszertannal végzett magyar–holland összehasonlításban például a magyar gyepeken 126 méhfajt mutattak ki, míg a holland mintaterületeken mindössze négyet.
Mit kapunk valójában a természettől? Hogyan teheti ellenállóbbá a gazdálkodást a nagyobb biológiai sokféleség? És vajon felismerjük-e időben, ha már veszélyesen vékony alattunk a jég? A legfontosabb kérdés pedig végig ugyanaz marad: hogyan őrizhetjük meg úgy az élővilág sokféleségét, hogy közben mi magunk is egy működőképesebb, ellenállóbb környezetben éljünk?
A teljes adás az alábbi linkeken érhető el:
Youtube | Spotify | Apple Podcast
NeurON – a sokszínű tudomány
A tudomány és a kutatás legkülönbözőbb területeire kalauzol a NeurON, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tudományos podcastsorozata. Az egyes epizódokban a HUN-REN kutatói mesélnek arról, milyen kérdések foglalkoztatják őket, hogyan keresik rájuk a válaszokat, és miként válhat a tudományos eredményekből a mindennapjainkat is alakító tudás. A beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, mennyi izgalmas felfedeznivaló rejlik a minket körülvevő világban.
A NeurON podcastsorozat, a MEC_N 149293 azonosítószámú projekt, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával, a MEC_N_24 kódszámú „Tudományos Mecenatúra Pályázat” pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Letölthető fotók
Báldi András, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
