Erősebb Erasmus+ program 2028-2034 között: válasz az EU stratégiai kihívásaira

• Az EP-képviselők 47,39 milliárd eurós költségvetést szorgalmaznak a Bizottság 40,8 milliárd eurós javaslata helyett
• A támogatásoknak tükrözniük kell a fogadó városok közötti megélhetési költségek, lakhatási viszonyok és infláció közötti különbségeket
• Ösztönözni kell a felsőoktatásban tanuló hallgatók és oktatók, a szakképzésben részt vevő tanulók és oktatók, valamint az amatőr sportolók részvételét

A képviselők növelnék az Erasmus+ költségvetését, hogy az EU tanulási, mobilitási programja a különböző gazdasági, társadalmi és földrajzi hátterű fiatalok számára is hozzáférhetőbbé váljon.

454 szavazattal, 34 ellenszavazattal és 93 tartózkodás mellett az EP-képviselők elfogadták a Parlament álláspontját a 2028-2034-es Erasmus+ programról, ezután készen állnak, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a tagállami kormányokból álló Tanáccsal. 

A program szélesebb körű elérésének növelése érdekében a képviselők azt szeretnék, ha

• a Bizottság által javasolt 40,8 milliárd euró helyett (folyó árakon) 47,39 milliárd eurós költségvetés;
• egyértelmű előirányzatok adott szakpolitikai területekre: oktatás és képzés (a program teljes költségvetésének 74,6 százaléka), ifjúság és önkéntesség (15 százaléka), valamint sport (4,1 százaléka);
• az Erasmus+ programot jobban össze kell hangolni más uniós alapokkal, például az Európai Versenyképességi Alappal, a Horizont Európával, a Globális Európával, valamint a nemzeti és regionális partnerségi alapokkal;
• stratégiai területeken nyújtott ösztöndíjakat, amelyeket szinergiák révén más uniós programok finanszíroznak;
• a támogatási összegek rendszeres felülvizsgálata a tényleges lakhatási és megélhetési költségeknek megfelelően.

Az európai parlamenti képviselők támogatják

• a fogadó országok, régiók és városok közötti megélhetési költségek, lakhatási költségek és infláció közötti különbségekhez igazított támogatásokat, valamint a távoli helyekről érkezők vagy oda utazók magasabb költségeinek figyelembevételét;
• az Európai Szolidaritási Testület önkéntes és szolidaritási tevékenységeinek, valamint az Európai Önkéntes Humanitárius Segélytestület (nem uniós országokban nyújtott segítség céljából) tevékenységének az Erasmus+ programba történő integrálását a közösségi és polgári részvétel erősítése érdekében;
• a program kiterjesztését új csoportokra, ideértve a szabadidősport terén aktív személyeket, a szakképzésben részt vevő tanulókat, tanárokat és oktatókat, a hamarosan megjelenő EU-tanári és oktatói menetrenddel összhangban.
• a tagjelölt országok számára gyorsabb hozzáférés a társulási eljárás lezárása nélkül, illetve szorosabb kapcsolatok az Egyesült Királysággal és Svájccal.

A jelentéstevő szerint

Bogdan Andrzej Zdrojewski (EPP, Lengyelország) jelentéstevő elmondta: „A Parlament álláspontja szerint az Erasmus+ programot több területen is meg kell erősíteni, hogy hatékonyabban tudjon hozzájárulni az EU stratégiai kihívásainak kezeléséhez. Javaslatainkkal közel megdupláznánk a program finanszírozását a mostani kerethez képest, és üdvözöljük az Egyesült Királyság visszatérését a programba. Az Erasmus+ az EU egyik legnagyobb sikertörténete, amely kiemelkedő eredményeket hozott. A program megérdemli azt a szintű ambíciót és beruházást, amely lehetővé teszi, hogy tovább építsen ezekre az eredményekre.”

A következő lépések

A képviselők készen állnak arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal, amint az elfogadja az EU hosszú távú költségvetésére vonatkozó teljes tárgyalási mandátumát.

Háttér

A Bizottság 2025. július 16-án terjesztette elő az új Erasmus+ rendeletre vonatkozó javaslatát. A jogszabály az EU 2028-2034 közötti hosszú távú költségvetésére vonatkozó javaslatcsomag része. A Parlament azt szeretné, ha az uniós költségvetés továbbra is jelentős beruházási eszköz maradna, amely támogatja a polgárokat, a régiókat és a vállalkozásokat, és olyan hozzáadott értéket teremt, amelyet a tagállamok önállóan nem tudnának biztosítani. Az EP-képviselők a Bizottság által javasoltnál nagyobb költségvetést szorgalmaznak, hogy az EU hatékonyabban tudjon reagálni az új kihívásokra. Emellett hangsúlyozzák, hogy új bevételi forrásokra van szükség egy ambiciózus és fenntartható uniós költségvetés finanszírozásához.