2027-ig összesen 377 milliárd eurót különített el az Európai Unió az úgynevezett új prioritásokra, 24 szakmai program keretében. A pályázatokkal elérhető forrással olyan projekteket finanszíroznak, amelyek példamutatóak az Unió számára. Ezekre a forrásokra budapesti kkv-k is pályázhatnak – a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) erről tartott információs napot a vállalkozások számára.
Az „Uniós finanszírozási lehetőségek vállalkozásfejlesztési célokra” nevű információs rendezvényen a „Zöld átállás támogatására” és a „Digitális és új technológiákra, innovációkra” elérhető forrásokat tekintették át az MFOI tanácsadói, a BKIK szakértői pedig a pályázás menetét ismertették, és azt is megmutatták, milyen szervezeti átalakításokra lehet szükség ahhoz, hogy egy vállalat sikeresen végig tudjon vinni egy pályázati projektet. A résztvevők emellett jógyakorlatokat, sikertényezőket is megismerhettek mindkét területről.
A rendezvényen elhangzott: a direkt EU-források esetében – ellentétben többek között a Kohéziós Alap forrásaival, amelyek az Operatív Programok keretében hívhatók le– a verseny nem országos, hanem európai szintű: elsősorban olyan projekteket támogatnak, amelyeknek EU-szintű relevanciájuk van, illetve erősítik az országok és szakterületek közötti kooperációt a konzorciális pályázatokkal.
„Az előző ciklus számadatai alapján a direkt források tekintetében még óriási kihasználatlan lehetőségei vannak a hazai vállalkozásoknak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda célja, hogy 2027-ig mintegy 7 milliárd euró forrás érkezzen a magyar pályázókhoz. Ehhez sokat kell fejlődnie a magyar gazdasági szereplőknek, de erre mindenképpen sort kell keríteni. Az Európai Unió költségvetési rendszere átalakulóban van, hosszú távon azok az országok jutnak majd több EU-s forráshoz, amelyek a közvetlen alapok területén sikeresek” – mondta el Dr. Petri Bernadett, az MFOI ügyvezetője.
A szakértők elmondták: a pályázatokon bárki indulhat, alapvetően ugyanis a projekt minősége fontos. Pályázó lehet kis- és nagyvállalat, start-up, költségvetési intézmény, egyetem vagy nonprofit szervezet is. Ugyanakkor az Unión belül kiemelt cél a kkv-szektor támogatása ezen pályázati formákon keresztül is, így vannak olyan források, amelyekre a cégek kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak.
„A BKIK örömmel áll élére annak a folyamatnak, amelyben az arra érett budapesti kkv-kat igyekszünk arra ösztönözni, hogy induljanak a pályázatokon, és összekötjük őket az MFOI tanácsadóival, akik felkészítik őket a sikeres pályázásra. Tapasztalataink szerint már maga a pályázás is gyakran jelentős fejlődési folyamaton viszi át a cégeket – így többek között segít a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, gondos üzleti tervezésre készteti a vállalkozásokat, illetve sokszor olyan ötletek is születnek, amelyeket akár saját forrásból is érdemes megcsinálni” – tette hozzá Csókay Ákos, a BKIK főtitkára.
Az átlagos projektmérettel kapcsolatban a rendezvényen elhangzott: bár jellemzőbbek a nagyobb méretű, 200 millió forintot meghaladó összértékű pályázatok, de vannak olyanok is, amelyeknél jóval könnyebb a részvétel: így például azúgynevezett „Cascade” pályázatok kevés adminisztrációval járnak, és akár több tízmillió forint (50-200ezer euró) vissza nem térítendő forrás is nyerhető velük többek között digitalizációs célra.
Forrás: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
