Magyarországot jelentős lakossági devizahitel-állománnyal érte el a 2008-as gazdasági válság. A lakossági devizahitelek felszámolására több kormányzati és állami intézkedés is született, de végleges megoldást a deviza és devizaalapú jelzáloghitelek 2014-es forintosítása hozott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tökéletes időzítéssel, még a svájci jegybank árfolyamrögzítési mechanizmusának megszüntetése előtt vitte véghez a folyamatot. Az MNB az akkori folyamatokat jól ismerő pénzügyi szakemberek részvételével “10 éves a forintosítás” címmel szervezett konferenciát.
A devizaalapú lakossági jelzáloghitelek forintra váltásának időszakára emlékezve “10 éves a forintosítás” címmel konferenciát szervezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melynek célja volt bemutatni a 2014 novemberében történt devizaalapú lakossági jelzáloghitelek konverziójának körülményeit, kihívásait és a folyamat eredményeit. Az akkori helyzet rendezésében állami és jegybanki szerepvállalásra is szükség volt, melynek mozgatórúgóját az MNB szakértői gárdája jelentette. A jegybanknak kezdettől fogva vezető szerepe volt a forintosítás megtervezésében és lebonyolításában. A példa nélküli kihívás sikeres megoldásának köszönhetően mintegy 500 ezer jelzáloghitel-szerződés 3300 milliárd forintnyi összegben mentesült a további árfolyammozgások kedvezőtlen hatásától, majd 2015 végén mintegy 250 ezer személyi kölcsön és gépjárműhitel is átváltásra került.”
Az eseményen Matolcsy György köszöntötte a résztvevőket. A jegybank elnöke beszédében rámutatott, hogy a devizahitelek felépüléséhez több tényezőre is szükség volt: gazdaságpolitikai hibák sorozata, a fenntartható bővülés helyett a rövidtávú érdekek hajszolása, a szabályozás hiányossága, illetve a hitelfelvevők és a bankok nem megalapozott kockázatvállalása. Hozzátette, a konverzióra olyan időpontban került sor, amikor már a jogi és gazdasági előfeltételek adottá váltak. Beszédében az elmúlt évtized egyik legnagyobb sikerének tekintette a lépést, ami az MNB, a kereskedelmi bankok, a Bankszövetség és a Kormány közötti szoros együttműködésnek köszönhetően valósulhatott meg.
Szakmai előadásában Palotai Dániel összegezte a 2014 novemberére kialakult válságos helyzetet. Az IMF igazgatótanácsának tagja rámutatott, hogy a devizahitelek átváltására vonatkozó döntés helyességét és az időzítés sorsfordító pillanatát nemcsak a ma már gazdaságtörténelemnek számító események igazolták, de az is megállapítható, hogy a forintosítással kiemelt pénzügyi és társadalmi feszültségek kialakulását sikerült megelőzni.
Az ezt követő kerekasztal beszélgetésben Jelasity Radovan, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Banai Ádám az MNB ügyvezető igazgatója, dr. Bodzási Balázs közjegyző, korábbi helyettes államtitkár, Sebestyén Géza, a BCE egyetemi docense, valamint a Madár István a Portfolio.hu vezető elemzője osztották meg visszaemlékezéseiket, valamint gondolataikat a gazdaságtörténeti lépésről. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a forintosítás nem csak szükségszerű volt, hanem stabil alapot is adott a magyar gazdaság és hitelezés későbbi egészséges felépüléséhez.
A 2008-as globális pénzügyi válság bizonytalan helyzetben érte a magyar gazdaságot, a háztartási deviza-hitelállomány az egyik legnagyobb pénzügyi stabilitási kockázatot jelentette a hazai bankrendszerben. A válságos pénzügyi helyzet kibontakozásával egyszerre realizálódott az árfolyamkockázat és a recesszióba süllyedő gazdasági környezet, melynek következtében óriási mértékben elszaporodtak a bedőlt jelzáloghitelek. A háztartási devizahiteleken belül a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya egészen 25 százalékig emelkedett. A mintegy félmillió jelzáloghitel szerződés forintosításával a bankrendszer és az ország sérülékenysége jelentősen csökkent 2015 elején, ami hozzájárult ahhoz is, hogy a magyar gazdaság 2015-2019 között átlagosan 4 százalékkal nőtt, közel kétszer olyan gyorsan, mint az EU átlag.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
