A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 első negyedévében a bankok összeségében nem változtattak sem a vállalati-, sem a lakáscélú hitelek feltételein, melyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek érdemben módosítani. Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok 21 százaléka szigorított, és további szigorítás várható az irodaházak és logisztikai központok esetében. A vállalati szegmensben a bankok negyede a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet csökkenéséről számolt be, előbbi esetében azonban keresletélénkülést várnak előretekintve. Lakásprojekt-fejlesztések finanszírozása iránti kereslet élénkülését a bankok 53 százaléka tapasztalata az első negyedévben, ennél is nagyobb arányban számítanak további keresletélénkülésre ezen szegmensben. Az első negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránti kereslet erősödését tapasztalták, és bővülő körben további erősödésre számítanak.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2024 első negyedéves Hitelezési felmérésére a szakértők 2024. április 1. és 17. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2024 első negyedévében összességében változatlanul hagyták a hitelfeltételeket minden vállalati méretkategóriában. Az árjellegű feltételek tekintetében ugyanakkor a válaszadók nettó értelemben vett 21 százaléka csökkentette a hitelek után felszámított díjakat a nagyobb vállalkozások esetében, míg a kisebbeknél növelte azokat. A bankok 2024 második és harmadik negyedévére előretekintve sem szándékoznak jelentősen változtatni a vállalati hitelsztenderdeken. 2024 első negyedévében az intézmények negyede tapasztalta a hitelkereslet visszaesését a vállalati szegmensben, ami főként a forinthiteleket és a hosszú lejáratú hiteleket érintette. A visszaesés mögött a bankok az ügyfelek alacsony beruházási szándékait azonosították. A bankok szűk köre, mintegy nettó 6 százaléka tapasztalt keresletélénkülést a rövid lejáratú hitelek iránt. 2024 második és harmadik negyedévében a válaszadók 14 százaléka összességében élénkülő hitelkeresletet vár, ugyanakkor a hosszú lejáratú hitelek kapcsán nem látszik fordulat, a bankok 7 százaléka számít visszaeső keresletre. Az általános kamatszint kedvezőbbé válása, valamint a készlet- és követelésfinanszírozási szükségletek növekedése miatt a bankok 45 százaléka a rövid lejáratú hitelek, 26 százaléka pedig a forinthitelek keresletélénkülésére számít.
Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a megkérdezett bankok nettó 21 százaléka szigorított 2024 első negyedévében. Ennél is nagyobb arányban, mintegy 34 százalékuk az irodaházak finanszírozási feltételein szigorított az iparágat érintő kihívások és a bankok megváltozó kockázati toleranciája miatt. 2024 második és harmadik negyedévére előretekintve az irodaházak mellett a logisztikai központok finanszírozása kapcsán helyezett kilátásba szigorítást a bankok kisebb aránya, rendre 24 és 13 százaléka a megváltozott kockázati tolerancia miatt. Az első negyedévben a bankok nettó értelemben vett 52 százaléka élénkülő hitelkeresletet tapasztalt a lakásprojektek és 23 százaléka a logisztikai központok finanszírozása iránt a kedvezőbb forrásbevonási lehetőségek hatására, míg az irodaházak iránt nettó 11 százalékuk csökkenő keresletről számolt be. A következő fél évre előretekintve a bankok jelentős hányada, mintegy 71 százaléka számít tovább erősödő hitelkeresletre a lakásprojektek finanszírozása iránt, ugyanakkor az irodaházak esetében a bankok több mint fele a keresletcsökkenés folytatódására számít.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 első negyedévében a bankok összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, de a hitelfedezeti arányra vonatkozó elvárásokban az MNB által az elsőlakás-vásárlóknak lehetővé tett kedvezményes, magasabb HFM-limit kapcsán a bankok nettó 62 százaléka lazított. A válaszadó intézmények csupán 8 százaléka helyezett kilátásba szigorítást a következő fél évre előretekintve, mely a hitelfolyósításért felszámított díjak emelésére vonatkozik, ugyanakkor nettó 47 százalékuk a felárak csökkentését tervezi, mely összefüggésben állhat a THM-plafonnak történő megfeleléssel. A lakáscélú hitelek iránti kereslet élénküléséről a megkérdezett bankok 22 százaléka számolt be az első negyedévben, melynek további élénkülésére a bankok fele számít.
A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok 18 százaléka lazított 2024 első negyedévében, ugyanakkor a fedezett fogyasztási hitelek esetében 13 százalékuk szigorított. Előretekintve a bankok 13 százaléka helyezett kilátásba további lazítást a fogyasztási hitelfeltételekben a felárak mérséklése révén, míg a gépjárműfinanszírozás tekintetében nettó 69 százalékuk szigorítana az ügyfelek romló hitelképessége miatt. Az első negyedév során a megkérdezett intézmények nettó 35 százaléka a fogyasztási hitelek iránt élénkülő kereslet tapasztalt, melynek további élénkülésére 46 százalékuk előretekintve is számít.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:
http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres
