2024. március 1-jén az Európai Parlament támogatta a természet-helyreállítási rendeletet, mely a természeti környezet és az élőhelyekre támaszkodó klímavédelem megerősítését célozza. Az ülésen az EP-képviselők többsége – a Fidesz képviselőivel együtt – megszavazta az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú jogszabálytervezetet, valamint a korábbi tanácsi fordulókban azt a magyar kormány is támogatta. Néhány nappal a végső döntést meghozó Környezetvédelmi Tanács ülése előtt úgy tűnik, hogy a magyar kormány gyökeresen megváltoztatta az álláspontját, és átállt a támogatóktól az ellenzők táborába, ami az előzmények tükrében váratlan és nehezen érthető. Mindez megpecsételheti a kezdeményezés sorsát.
A természet-helyreállítási rendelet tervezete hosszú előkészítés és egyeztetések maratoni sorozatát követően idén tavaszra nyerte el végső formáját. A számos kompromisszumot tartalmazó egyeztetett szövegváltozat márciusban kerül végső szavazásra az európai döntéshozók elé. A jogszabály célja, hogy segítse a feldarabolódott és legyengült természeti környezet védelmét, valamint megerősítse az úgynevezett természetre alapozott megoldások térnyerését.
„A szakemberek számára régóta ismert, hogy a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben az erdők védelme és telepítése, a vizes élőhelyek helyreállítása és a gyepterületek megőrzése az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz. Ezt Magyarország Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája is magába foglalja” – mutat rá Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetője.
Az elfogadásra beterjesztett EU-s jogszabály ezt a felismerést fordítaná át az elvekből gyakorlatba, közös tagállami felelősséggé téve a leromlott állapotú élőhelyek fejlesztését és a nagy folyók védelmét. Magyarország az előkészítő tárgyalások során, valamint az Európai Parlament legutóbbi ülésén is támogatta a jogszabályt, többek között a Fidesz EP képviselőinek szavazatával. Miközben a jogszabály hatályba lépését lehetővé tevő zárószavazásra jövő hétfőn kerül majd sor az EU Környezetvédelmi Tanácsának ülésén, a nagykövetek szerdai ülésén a magyar kormány hirtelen és éles irányváltással átállt a támogatóktól az ellenzők táborába, veszélybe sodorva a kezdeményezés jövőjét.
„Nehezen érthető a magyar kormány irányváltása – hangsúlyozza Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója –, mivel hazánkban több olyan intézkedés is folyamatban van, amelyek a természet-helyreállítási célokkal teljes összhangban állnak. A nagy léptékű vízgazdálkodási fejlesztések nyitnak a kék és zöld infrastruktúra felé, a felszíni vizek tájban tartása mezőgazdasági szempontból is egyre inkább középpontba kerül, és zajlik az országfásítási program is.”
A környezetvédelmi szakemberek értetlenül állnak a döntés előtt, melynek sem indokai, sem folyamata nem átlátható, miközben a magyar kormány eddig következetesen támogatta a rendelet kompromisszumokkal kialakított szövegét.
„2024 júniusától Magyarország lesz az EU soron következő elnöke, egy olyan időszakban, amely hangos a környezeti, társadalmi és gazdasági krízisektől. A környezetpolitikai döntések hosszú távra szóló, sok szektort érintő és évtizedek alatt megvalósítható programok, melyekről széles konszenzussal és a jövő nemzedékek iránti őszinte elkötelezettséggel kell dönteni. Az ilyen hirtelen és radikális irányváltások aláássák a döntések megbízhatóságát és a magyar diplomácia komolyságát”– mondja Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország levélben fordul Dr. Bóka Jánoshoz, az európai uniós ügyekért felelős miniszterhez, hogy hazánk tartsa fenn eredeti álláspontját és támogassa a természet helyreállítását
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
