2023 harmadik negyedévében a folyó fizetési mérleg többlete megközelítette a GDP 1 százalékát
2023 harmadik negyedévében tovább javult a magyar gazdaság külső pozíciója: a folyó fizetési mérleg negyedéves egyenlege 0,8 százalékos többletet mutatott, ami döntően a cserearányaink javulásával és az alkalmazkodó a belső kereslettel magyarázható. A nettó és bruttó külső adósságráta egyaránt érdemben csökkent. A nemzetközi tartalék állománya továbbra is historikusan magas szinten alakult.
2023 harmadik negyedévében a folyó fizetési mérleg – rövid távú folyamatokat tükröző – szezonálisan igazított negyedéves többlete a GDP 0,8 százalékát tette ki. A külső egyensúlyi mutatókat elsősorban a stabilan magas külkereskedelmi egyenleg javította, melynek többlete – hasonlóan az előző negyedévhez – meghaladta a 3,3 milliárd eurót. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest számottevő javulás elsősorban az év során visszaeső energiaárakhoz, illetve a visszafogott belső kereslet importszűkítő hatásához volt köthető.
A külső finanszírozási igény csökkenése a magánszektor javuló pénzügyi pozíciója mellett alakult ki, miközben az államháztartás hiánya kismértékben csökkent. A háztartási és a vállalati szektor együttes bővülő nettó finanszírozási képessége döntően a fogyasztás és beruházás alkalmazkodására vezethető vissza. Az államháztartás négy negyedéves hiánya enyhén csökkent, de historikusan továbbra is magasnak mondható.
Az adósságjellegű források kiáramlása és az átértékelődési hatások kedvező hatása összességében a külső adósságmutatók számottevő csökkenésében tükröződött. A nettó külső adósság szeptember végén a GDP 11,9 százalékára mérséklődött, míg a bruttó külső adósság a GDP 64,4 százalékát tette ki. A nemzetközi tartalék állománya a harmadik negyedév végén 40 milliárd euro közelében alakult, az előző negyedéveknél jóval nagyobb mértékben, közel 6 milliárd euróval meghaladva a befektetők által kiemelten figyelt rövid külső adósság szintjét.
Fizetési mérleg jelentés 2024. január
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
