Sajtóközlemények: Hajdú-Bihar vármegye

Hétfőn pusztító vihar söpört végig Magyarországon, jelentős károkat okozva, különösen Hajdú-Bihar megyében. A Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa szerint a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen szélsőséges időjárási események, mivel a légkör egyre instabilabbá válik a klímaváltozás hatására.

Megjelenő sziklevelek, friss adatok, folyamatosan érkeznek a kutatási mérések eredményei a Nemzetközi Űrállomásról. Az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem két projekttel vesz részt, a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, továbbá a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését vizsgálják a DE szakemberei.

Nemzetközi kutatócsoport bizonyította az alföldi népesség kontinuitását egy drasztikus átalakulásokkal járó új korszak, a rézkor kezdetén. A legmodernebb genetikai elemzések alkalmazásával kimutatták, hogy az egymáshoz közeli, hasonló anyagi kultúrát használó és hasonló temetkezési rítusokat követő közösségek egymástól alapvetően eltérő rokonsági rendszerekben éltek az i.e. 5. évezred második felében.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem jelenlegi kancellárja és a Gazdaságtudományi Kar intézetigazgatója egyedüli pályázóként jelentkezett az egyetem rektori posztjára. Június 19-én fórumon ismertette terveit, majd a Szenátus egyhangúlag támogatta jelöltségét. A rektori megbízatás 2026. május 1-jétől kezdődik, Szilvássy Zoltán jelenlegi rektor mandátuma lejárta után.

A Debreceni Egyetem a QS World University Rankings 2026 listáján az 563. helyet érte el, ezzel a legjobb hazai felsőoktatási intézményként a világ legjobb 7 százalékába került. Jelentős előrelépést mutatott a fenntarthatóság, az oktatás minősége és az akadémiai megítélés terén, miközben a külföldi hallgatók arányában is vezető helyet foglal el.

A Magyar Telekom 5G hálózatot épített ki a BMW Csoport debreceni autógyárában, ahol közel 400 hektáron biztosít lefedettséget. Az új technológia gyorsabb adatátvitelt és alacsony válaszidőt kínál, támogatva a gyár digitalizációs és jövőálló fejlesztéseit, beleértve az IoT és automatizált rendszerek alkalmazását.

A Debreceni Egyetem és a Magyar Élettudományi Egyetem közösen indított, Európában egyedülálló horgászvezető-képzésének első végzősei sikeresen letették záróvizsgáikat. A három féléves szakirányú továbbképzés célja a szakmai alapokon nyugvó halgazdálkodás és vízterület-kezelés biztosítása a Magyar Országos Horgász Szövetség kezelésében.

Az Európai Unió 2023-ban elfogadta a bértranszparencia irányelvét, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentését célozza. A 2026-ban életbe lépő szabályozás kötelezővé teszi a vállalatok számára a bérkülönbségek átlátható jelentését, és szigorú szankciókat helyez kilátásba a be nem tartás esetén. A Debreceni Egyetem és a HR Klub szakmai rendezvényén a bértranszparencia munkaerőpiaci hatásait és megvalósítását elemezték.

A Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem 2025/2026-tól indítja el Magyarországon az első üzleti doktori (DBA) képzést, amely a gyakorlatorientált gazdaságtudományi képzések legmagasabb szintjét képviseli. A program célja, hogy a legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkező szakemberek számára alternatívát kínáljon a PhD mellett, és erősítse az egyetemek nemzetköziesítését és a gyakorlati kutatás-fejlesztést.

A világ idén rekordmennyiségű, 799 millió tonna búzatermést vár, míg Magyarországon átlagos, hektáronként 5 tonna feletti termésre számítanak. A Debreceni Egyetemen tartott XXXII. Búzatanácskozáson a hazai és nemzetközi búzapiac helyzetét, valamint a precíziós mezőgazdaság és mesterséges intelligencia alkalmazásait is megvitatták.

Digitális páciens-menedzsmentrendszert kellett fejleszteniük a hallgatóknak 24 óra alatt a vezető atomenergetikai vállalat, a Rosatom idei nemzetközi versenyének magyarországi fordulójában. A Debreceni Egyetemen megrendezett Global Hackatom Hungary in Nuclear Medicine eseményén a házigazda intézmény egyik csapata végzett az élen, ők képviselhetik hazánkat az őszi nemzetközi döntőben.

Debrecenben már működik a Zöld Őrszem, egy egyedülálló környezeti ellenőrző rendszer, amely 16 mérőállomással és 2 vízmérő állomással figyeli a város különböző övezeteit. A rendszer a levegő, víz, föld, zaj és biodiverzitás területén gyűjt adatokat, amelyeket folyamatosan elemeznek a Debreceni Egyetem és a HUN-REN Atommagkutató Intézet kutatói.

A nyolc állatkert részvételével megvalósuló kísérlet célja a magas patogenitású madárinfluenza elleni védelem biztosítása ritka, nagy értékű madárfajok számára. A március közepén lezárt első szakaszban mintegy 1 100 fogságban tartott madarat oltottak be, az ezt követő laboratóriumi vizsgálatok szerint a vakcina megfelelő védettséget nyújt a betegséggel szemben.

A fél évszázados hagyományt megtartva, lovaskocsikon vonultak végig a városon, közös tánccal és lovasbemutatóval köszöntek el a Debreceni Egyetemtől a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási, valamint a Gazdaságtudományi Kar utolsó éves hallgatói. Az idei, 50. Sárguláson a karok és az egyetem vezetőit is táncba vitték a hallgatók.