A HUN-REN ÖK kutatói olyan új modellkiértékelési mérőszámokat fejlesztettek, amelyek segítségével biztosabb kép nyerhető az éghajlatváltozás természetes élővilágra kifejtett várható hatásáról. A kutatást bemutató tanulmány és a hozzá kapcsolódó szoftvercsomag a rangos Ecological Modelling folyóiratban jelent meg.
Sajtóközlemények: ökológiai kutatóközpont
Habár a hazánkban megjelent ázsiai tigrisszúnyogot cikkek tucatjai állítják be „halálos veszélyt” jelentő kórokozók hordozójának, a kutatók a vizsgált példányok egyikében sem találták meg egyelőre a nyugat-nílusi lázat terjesztő kórokozót.
Ha sokféle őshonos vadvirág magjait tartalmazó keverékkel vetjük be a termőföldek szegélyét, akkor nagyban segíthetjük a beporzó rovarok túlélését és boldogulását – derül ki hazai kutatók friss publikációjából.
A kutatás célja a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése.
Egy új tanulmány szerint az emberi tevékenységnek köszönhetően több mint 37 000 idegenhonos faj került be a világ különböző régióiba és élőhelyeire, amely szám példátlan ütemben növekszik.
A magyar szakemberek által végzett kutatás célja a ritka kaszálás és az egyéves virágsávok vetésének a virágokra és a beporzókra gyakorolt hatásának vizsgálata volt.
A növekvő kereslet és a piac által támasztott minőségi követelmények miatt a termelőknek környezetbarát termelési stratégiákat kell alkalmazniuk a negatív környezeti hatások minimalizálása mellett.
A Nature nemrégiben közölt egy magyar közreműködéssel készült tanulmányt, amely rávilágít az édesvízi ökoszisztémák rendkívüli érzékenységére.
A Padovai Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont kutatása a „Nature Communications” című folyóiratban jelent meg, amely szerint az állatok által beporzott gyümölcsök 23%-kal jobb minőségűek.
Magyar kutatás szerint érdemes lehet inkább meleg fényű lámpákat használni otthonunkban, ha csökkenteni szeretnénk a poloskák (és más rovarok) által okozott kellemetlenségeket.
A híd pilléreire kettesével felszerelt kérészvédő fények a kérészrajzás néhány hetében este 11-ig működve segítik a dunavirág túlélését a budapesti folyószakaszon.
Az aszály hatása azonnal szembetűnő például a mezőgazdasági területeken, vagy az erdők esetén, de a klimatikus szélsőségek jelentős következményekkel járnak a folyók élővilágára is.
A június 24-ei esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, a beszélgetésen három akadémikus professzor egy ökológia iránt nyitott humorista moderálásával járja körül a kérdést.