Magyarország klímapolitikai fordulóponthoz érkezett: a következő kormányzati ciklusban kell végrehajtani a strukturális változtatásokat a 2030-as kibocsátáscsökkentési és 2050-es klímasemlegességi célok eléréséhez. Az épületállomány mélyfelújítása, az energiaellátás reformja és a közlekedési rendszer átalakítása kulcsfontosságú lehet a zöld átállás sikeréhez a Green Policy Center szakértői szerint.
Sajtóközlemények: klímapolitika
A megújuló energiaforrások térnyerése látványos, de nem garantálja a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma szerkezeti, nem technológiai: ha a megújulók bővülése csak az energiaigény növekedését szolgálja, a globális kibocsátás nem csökken. Az EU példája mutatja, hogy a kereslet alakítható, és ez kulcs a sikerhez.
Európa energiarendszeréből több mint egy évtizede fokozatosan kiszorul a földgáz, amely ma már csak tartalék szerepet tölt be a villamosenergia-termelésben, az ipar pedig kényszerűen visszavonul a használatából. A háztartási fogyasztás tartja magát, de az uniós klímapolitika itt is érezteti hatását, mondja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa.
A Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) 2030-ig határozza meg Magyarország éghajlat- és energiapolitikáját, de a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint nem állítja a gazdaságot a 2050-re vállalt klímasemlegességi pályára. A Klíma Akcióhálózat és civilszervezetek értékelték a tervet, amelyet az Európai Bizottság is kritikával illetett.