A Szegedi Tudományegyetem kutatói innovatív megoldással küzdenek a CO2-kibocsátás ellen: kobalt-oxidot alkalmaznak anód katalizátorként a szén-dioxid elektrolízisében, így csökkentve a légköri szén-dioxidot és hasznos vegyipari alapanyagokat előállítva. A projekt az SZTE innovációs díját is elnyerte.
Sajtóközlemények: innováció
Új szakaszába lép az uniós finanszírozású, 1,3 millió euró összköltségvetésű InnovaCyBridge innovációs program: a kezdeményezés olyan vállalatokat keres, amelyek valós kiberbiztonsági kihívásaikra startupokkal együttműködve dolgoznának ki megoldásokat.
Az európai gyártóvállalatok 2026-ban komoly munkaerőhiánnyal és szigorodó munkavédelmi előírásokkal néznek szembe, különösen a gyárterületeken belüli anyagmozgatás területén. A kézi mozgatás fizikai terhelést jelent, a targoncák pedig nem mindenhol ideálisak, így új, biztonságosabb megoldásokra van szükség.
A győri Széchenyi István Egyetem hallgatói, Kincses-Kádár Lídia és Bárdi Dorina a Marokbaba nevű fejlesztésükkel befektetést kaptak az RTL „Cápák között” műsorában. Az idegrendszer-fejlesztő eszköz a természetes tanulás, kötődő nevelés és Montessori-szemlélet elemeit ötvözi, és országosan népszerűvé vált.
A 3D nyomtatók piaca meglehetősen telített, előfordulhat azonban, hogy egy lelkes hozzáértő új nyomtató építésére adja a fejét, akár azért, hogy egy egyedi funkcióval rendelkező gépet hozzon létre. A Pécsi Tudományegyetem 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ egy videóban mutatja be, hogyan fejlesztenek tovább egy meglévő nyomtatót.
2026. március 6-án ünnepélyesen megnyílt az üzbég–magyar együttműködésben létrehozott INNO Science Park az üzbegisztáni Jizzakh városában, Üzbegisztán első tudományos és innovációs parkja, ezzel történelmi jelentőségű mérföldkőhöz érkezett az Óbudai Egyetem nemzetközi innovációs stratégiája.
A Szegedi Tudományegyetem négy és félmilliárd forintos beruházással hozza létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformját, amely áttörést jelent az anyagtudományok, nanotechnológia és molekuláris biológia területén. Az új műszerközpont komplex rendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, támogatva a gyógyszerfejlesztést és innovatív terápiák kidolgozását.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi és szerzői jogi munkásság elismeréséül adták át a Szépművészeti Múzeumban.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.
A BME-ről indult BridgeAid Kft. mesterséges intelligenciával forradalmasítja a hidak monitorozását, lehetővé téve a valós idejű, pontos állapotfelmérést. A rendszer költséghatékonyabb karbantartást és akár a hidak élettartamának meghosszabbítását teszi lehetővé, miközben az áthaladó járművek tömegét is méri.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szervezeti megújulása folytatódik: március 1-jétől három tudományterületi alelnök segíti a kutatási intézmények koordinációját. Dr. Szalay Zsolt, Dr. Nagy Péter és Dr. Aczél Petra a műszaki, élettudományi és határtudományi területeken erősítik a hálózati együttműködést és innovációt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat legújabb kiadványa, a Space-Ready Science Excellence bemutatja Magyarország hozzájárulását a nemzetközi űrkutatáshoz és űriparhoz. Az online elérhető kiadvány rávilágít a stratégiai szemléletre, amely a kutatástól az innováción át a társadalmi-gazdasági hasznosulásig terjed.
Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) több mint négyéves kutatás-fejlesztési programja, amely az autonóm járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta. Az EU 6,2 milliárd forintos támogatásával fejlesztett technológiák hozzájárulnak a közlekedés biztonságához és energiahatékonyságához.
A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján új, gyermekbarát MR-berendezést adtak át, tengeralattjáró tematikájú váróval és vizsgálóval. Az eszköz a legmodernebb technológiával segíti a gyerekek gyógyulását, csökkentve a vizsgálattól való félelmet. A beruházás társadalmi összefogással és egyetemi forrásokból valósult meg.
Egy friss kutatás szerint Budapest a világ legpiszkosabb városa lett a turisták véleménye alapján, a tisztaságot említő negatív értékelések aránya itt a legmagasabb. A közterületi tisztaság komplex kihívás, amely túlmutat a hulladékgyűjtők számán, és új, fenntartható technológiákat igényel a hatékonyabb takarításhoz.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat űrkutatási programot indít, hogy a magyar űrkutatás szorosabban kapcsolódjon a társadalomhoz és gazdasághoz. A program célja, hogy Magyarország aktív szereplővé váljon a nemzetközi űrgazdaságban, és erősítse pozícióját az innovációs ökoszisztémában.
Budapesten rendezik meg a GeoInno 2026 konferenciát, amely az innováció földrajzi aspektusait vizsgálja. A háromnapos eseményen nemzetközi szakértők tárgyalják az innováció térbeli összefüggéseit, a technológiai változásokat és a gazdasági egyenlőtlenségeket. A konferencia célja, hogy új nézőpontokat kínáljon az innováció térbeli működéséről.
A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara fenntartható építőanyagok és technológiák témakörében tart képzést nyolc országból érkező ipari partnereknek. A tananyag a fenntartható építés alapelveit, anyaginnovációt, valamint a környezeti hatásokat foglalja össze, és hamarosan a hazai kis- és középvállalkozások számára is elérhető lesz.
A győri Széchenyi István Egyetemen tartották az MIT LinQ Catalyst Europe elnevezésű, orvostechnológiai innovációkra fókuszáló program idei első állomását. Az intézmény harmadik alkalommal adott otthont a szakmai rendezvénynek, amely során hat ország fiatal kutatói kezdték meg a közös munkát tapasztalt mentoraikkal.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat AI Agentic Discovery Hackathonján tíz csapat versenyzett innovatív, autonóm AI-rendszerekkel, amelyek forradalmasíthatják a tudományos kutatásokat. A győztes GeNEX csapata távoli tudományterületek közötti új kapcsolatokat kereső rendszert alkotott, amely áttörő felfedezéseket ígér.
A BME kutatói egy személyre szabható, webalapú útvonaltervezőt fejlesztettek, amely az egyéni preferenciák alapján segíti a fenntartható közlekedési módok választását. Az alkalmazás nemcsak az utazási szokások megváltoztatását ösztönzi, hanem a stratégiai közlekedéstervezést is támogatja, optimalizálva a tevékenységi láncokat és elősegítve a mobilitás integrációját.