Nyugdíjas svájci orvosé volt, csak vasárnap használta, mindig garázsban tartotta, rendszeresen szervizeltette – a HUN-REN EK BNC munkatársai most egy hasonlóan jó előéletű, 15 millió eurós neutronspektrométert szereztek meg Berlinből. A NEAT-et Csillebércre szállítják, ahol 2028 végén kezdhet működni.
Budapesten október 12. és 16. között rendezik meg az Academia Europaea Building Bridges 2026 konferenciáját, amely a vezető európai kutatókat hozza össze. A HUN-REN és az MTA által szervezett ötnapos esemény a tudományterületek közötti együttműködést, az új kapcsolatok építését és a nemzetközi párbeszédet állítja középpontba.
A magas sókoncentráció jelentős környezeti stresszt jelent a növények számára, és komoly mezőgazdasági problémát okoz. Az ELTE és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont kutatói az Mv Béres búzafajtán vizsgálták a rövid idejű sóstressz hatásait, többféle fejlődési állapotú növényi szöveten.
Az „Amerikából jöttem – mosómedve gondok” című kisfilm az Észak-Amerikából származó mosómedve európai és magyarországi terjedését mutatja be. Ismerteti a faj megjelenésének történetét, a hazai állomány növekedését, valamint azokat a természetvédelmi és járványügyi kockázatokat, amelyek miatt a terjedése figyelmet érdemel.
HUN-REN-kutatók és német kollégáik szerint az idegsejtek közötti jelátvitel erejét nemcsak a szinapszisok száma, hanem a készenléti állapotba került vezikulák aránya is meghatározza. A Munc13-1 fehérje fokozása a hippokampuszban erősebb kommunikációt eredményezett.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói egéragyban azonosítottak egy idegpályát, amely összekapcsolja az emlékek felidézését a félelemérzettel. Az eredmények szerint ez a rendszer nem magát az emléket tárolja, hanem azt segíti, hogy a hozzá társult negatív érzelem is újra aktiválódjon, ami a szorongás és a depresszió megértésében is fontos lehet.
Budapesten szeptember 24–25-én rendezik meg a Molecular Frontiers Symposiumot, amelyre Nobel-díjas tudósok és a molekuláris tudomány világhírű kutatói érkeznek. A program az élet eredetétől az antibiotikum-rezisztenciáig sokféle tudományos kérdést érint, a fiatal kutatók számára pedig személyes találkozási lehetőséget is kínál.
A NeurON új tudományos podcastsorozatként az agykutatástól a csillagászatig és a repülés jövőjéig vezet végig a HUN-REN kutatói világán. Az első epizódok már elérhetők, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés felkerül a különböző platformokra és a HUN-REN honlapjára is.
A hőhullámok és szennyező anyagok hatására egyes genetikailag nőstény állatok hímként fejlődhetnek, ám ennek hosszú távú következményei eddig kevéssé voltak ismertek. HUN-REN-kutatók erdei békákon vizsgálták az ivarváltás szaporodási és túlélési hatásait, és arra jutottak, hogy a jelenség bár nem akadályozza a szaporodást, a populációk fennmaradását mégis veszélyeztetheti.
Hogyan változtatják meg Magyarország élőhelyeit azok a fajok, amelyeket sokszor észre sem veszünk? A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Megállíthatatlan természet című ismeretterjesztő filmje terepi és laboratóriumi kutatásokon keresztül mutatja be, hogyan érkeznek, terjednek és alakítják át környezetünket az inváziós fajok.
A tönkölybúza nem csupán egy ősi gabonaféle: genetikai sokfélesége értékes kiindulópont lehet a jövő búzafajtáinak nemesítéséhez is. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete kutatóinak közreműködésével készült új vizsgálat feltérképezte a tönköly és a kenyérbúza rostösszetételének genetikai hátterét, és olyan genetikai jelölőket is azonosított, amelyek segítségével a két gabona megbízhatóan megkülönböztethető egymástól.
Mi történik egy kutya agyában, amikor azt mondjuk neki, „nem”, és ő ellenáll a kísértésnek? Magyar kutatók új eredményei arra utalnak, hogy a kutyák nem automatikusan reagálnak: amikor visszafogják a viselkedésüket, agyi aktivitásuk az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat.
Mi történik, ha egy immunsejt egyszerre két, hagyományosan ellentétes hatású jelzést kap? A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói azt vizsgálták, hogyan reagálnak a makrofágok az IFNγ és az IL-4 citokinek egyidejű jelenlétére.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításának szándékát a Kormány bejelentette, a törvénymódosítás azonban még készül. A HUN-REN vezetése az MTA augusztus 5-i közleményének 11 pontjára ad választ, és azt állítja, hogy az elvek többsége már ma is érvényesül a hálózat működésében.
A HUN-REN kutatói nemzetközi partnerekkel elsőként mutatták meg atomi részletességgel, hogyan kapcsolódik a kariprazin a dopamin D3 receptorhoz. Az eredmények a gyógyszer működését is érthetőbbé teszik, és új, célzottabb pszichiátriai gyógyszerek fejlesztését segíthetik.
A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi partnerrel együtt azt vizsgálta, miként befolyásolja a fertőzések elleni védekezést, hogy immunrendszerünk milyen sokféle kórokozó-darabkát képes bemutatni saját sejtjeinek.
A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont kutatói új matematikai modellel magyarázzák a kis dózisú sugárzás paradox hatását. A 99 laboratóriumi adatsoron tesztelt Minimum Mutation Load modell szerint a sejtek nemcsak saját károsodásukra, hanem a környezetükből érkező jelekre is reagálnak, ami a mutációk felhalmozódását is befolyásolhatja.
A szőlő aranyszínű sárgasága gyorsan terjed Magyarországon, és már a hazai borvidékek nagy részét elérte. A kutatók szerint a betegség nem gyógyítható, de gyorsabb diagnosztikával, pontosabb monitoringgal és célzott védekezéssel lassítható a terjedése. Három intézmény közös programja gyakorlati megoldásokat javasol.
A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok, az inváziós fajok pedig különösen sikeresek a városi környezetben, ahol az öntözés miatt a csapadékszegény időszakokban is találnak a szaporodásukhoz szükséges vizet – mondta Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, egyben a Szúnyogmonitor program szakmai vezetője.
A nukleáris biztonság alapvető követelménye, hogy a paksi atomerőműben a négy blokk, valamint a pihentető medencékben tárolt kiégett fűtőelemek folyamatos hűtése minden körülmények között biztosított legyen – áll a Dr. Pázmándi Tamás által jegyzett közleményben.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket. Víz nélkül azonban hamar kimerülnek a növényi védekezés lehetőségei. Koncz Péter ökológus szerint a meglévő erdők vízmegtartó képességének és ellenálló szerkezetének helyreállítása annál is égetőbb probléma, mint hogy mennyi új fát ültetünk.
