Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink.
Egy köbméternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám, a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban pedig 214,8 műanyagszemcsét számoltak össze. Közömbösíteni még nem igazán lehet ezeket, megelőzéssel többet tehetünk természetes vizeink műanyagmentesítéséért, vélik a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei.
Bár az elmúlt hetekben zavaróan zümmögő árvaszúnyogok lepték el a Balaton-partot, a napközben a partmenti növényzeten pihenő, zöldes színű rovar egyáltalán nem csíp, így nem kell tőlük tartanunk.
A külsőre és az életmódjukban is hasonló, betolakodó kagylófajok nem egyformán veszélyesek az őshonos kagylókra – állapította meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Toruni Egyetem (Lengyelország) munkatársainak közös kutatása.
Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet felmérése azt is kimutatta, hogy a tó nyugati része főleg tavasszal és nyáron, keleti része inkább ősszel és télen melegszik.
Magas arányú rágcsálóirtószer-koncentrációt találtak hazai kutatók elpusztult görények májmintáiban. A kutatás arra is kitért, hogy a véralvadásgátló mérgek felhalmozódása a Magyarországon talált görényekben kisebb mértékű, mint más európai országokban, viszont nálunk több állatban találtak méregmaradványokat.
Lassan egy hete zajlanak Párizsban az olimpiai játékok, és szinte a nyitóünnepség óta foglalkoztat mindenkit, vajon lehet-e majd úszni, versenyezni a Szajnában. Abban a folyóban, amelynek tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy 100 év után újra lehessen fürdeni benne.
A kutatók összesen 25 helyszínen választottak ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a Balaton partvonalán, kikötőkben és sétányokon. Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak (7-es és 71-es út) közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára.
A Balaton jelenleg legalgásabb részén is jóval az egészségügyi határérték alatt van a kékalgák mennyisége. Ugyanakkor a tartósan nagy melegtől nem lesz több alga, pár héten belül változatlan időjárás esetén komolyabb algavirágzástól nem kell tartanunk a HUN-REN BLKI kutatói szerint.
A Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól kezdve a világháborús katonai felméréseken át egészen a Google Maps légifotóiig, 300 évet átívelően vizsgálták a HUN-REN BLKI kutatói a Balaton vízgyűjtő területét és a tó partvidékét érintő változásokat.
A vadmacska és házi macska kereszteződéséből születő cicák kinézetre nagyon változatosak lehetnek, a viselkedésükről mégis keveset tudunk. Magyar szakemberek azt kutatják, mennyire elterjedtek a vadmacska tulajdonságok a magyarországi házi macska populációban.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Duna vízében jelenlévő kovaalgákat vizsgálták, az eredményekről szóló tanulmány az Ecological Indicators című szaklapban jelent meg.
A kutatók arra keresték a választ, hogy az édesvízi halak pikkelyeinek alakja és mérete használható-e a faj meghatározására, illetve a vizsgált fajok ökológiai igényeinek megismerésére. A tanulmány a Fish and Fisheries című tudományos szaklapban jelent meg.
Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke levélben méltatta a leköszönő kutatóhelyvezetők kiemelkedő szakmai és vezetői munkáját, egyúttal sok sikert, méltó kihívásokat kívánt nekik, valamint az újonnan megbízott vezetőket is köszöntötte.
Kutatók a Balaton partjára jellemző városiasodás és a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók testméretére, kondíciójára, valamint fejlődési stabilitására.
A kutatók célja, hogy megértsék a vízi ökoszisztémák működését, azon belül pedig a mikrobiális közösségek szerepét.
Magyar kutatók különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kísérletben vizsgálták a fitobentosz algarendszer szerkezetét és működését a kutatóintézet tihanyi szabadtéri mezokozmosz-rendszerében.
Magyar kutatók részletesen feltárták, hogy miként alakult át drasztikusan a táj használata a folyószabályozások miatt az elmúlt négy évszázadban a Duna egyik legnagyobb megmaradt árterén.
