Budapesten 2026 nyarán két, a modern mérések kezdete óta példátlanul intenzív hőhullám is megdöntötte a rekordokat. A HungaroMet adatai szerint a hőség gyakorisága és ereje is nő, ami már többlethalálozással jár, ezért a kutatók szerint egyéni védekezés mellett városi és országos intézkedésekre is szükség van.
Sajtóközlemények: hőhullám
A MATE Környezettudományi Intézet munkatársainak az Urban Science folyóiratban frissen megjelent tanulmánya elsőként határozta meg országos léptékben a magyarországi beépített területek alatt rejlő, kihasználatlanul maradó talaj-hidrológiai potenciált. Az aszály, a hőhullám és a kapcsolódó energetikai kihívások kiemelt aktualitást adnak az alig egy hónapja megjelent munkának.
A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.
A 35 fok feletti hőmérséklet jóval kívül esik az ember normál „működési tartományán”. Miért visel meg bennünket a nagy hőség, miért veszélyes az idősekre, miért nem alszunk jól melegben, és mit tehetünk a káros hatások ellen – ezekre a kérdésekre is választ aduk az alábbi cikkben, amely Gulyás Attila, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet agykutató biológusa által jegyzett SzürkeÁllomány blog két bejegyzése alapján született.
Hőségriasztás idején sokan aggódnak a fehér gólyákért, de a madarak meglehetősen jól alkalmazkodtak a meleghez. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye elmagyarázza, hogyan hűtik magukat, miért nem célszerű a vadmadarakat etetni, itatni, és mivel lehet mégis felelősen segíteni a gólyáknak.
Újabb hőhullám bontakozik ki Magyarországon, de a nappali csúcshőmérsékletek mellett az éjszakai lehűlés hiányára is figyelni kell. A kutatók szerint az ezredforduló óta háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és ezek egyre hosszabb időszakot fednek le a nyárból.
A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni.
Az idei nyár is rávilágított a klímaváltozás hatásaira: a hosszan tartó aszályt heves zivatarok követték, a hőség pedig éjjel sem engedett pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az évszázad végére Európa-szerte nő a 35 °C feletti napok száma, ami komoly egészségügyi kihívásokat hozhat.
A hőhullámok hatásainak különösen kitett gyermekek védelme érdekében az UNICEF hat szakpolitikai ajánlást fogalmaz meg a régió kormányai számára.
A kutatók vizsgálták azt is, hogy más fajok érkezése képes-e gyorsítani az ökoszisztémák helyreállását. A tanulmány a Global Change Biologyban jelent meg.