Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján. A vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.
Sajtóközlemények: gdp
Az MBH Bank legfrissebb előrejelzése szerint 2024-re 1,6, míg 2025-re 3,4%-os gazdasági növekedést várnak Magyarországon. A bővülő hazai fogyasztás és a növekvő reálbérek mellett a külső kereslet gyengülése és a beruházások csökkenése befolyásolja a növekedést.
Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott.
2023-ban a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7%-kal maradt el az előző évitől.
Az előző negyedévihez és a 2022. IV. negyedévihez képest sem változott.
2023 harmadik negyedévében a folyó fizetési mérleg többlete megközelítette a GDP 1 százalékát.
Az ipar helyreálló és új kapacitásokból eredő növekedése, valamint a szolgáltatásokhoz, kereskedelemhez és fogyasztáshoz kapcsolódó iparágak helyreállása 3,5 százalékos stabil gazdasági bővülést vetítenek előre az idei évre.
Az éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Az első három negyedévben az előző év azonos időszakához képest 1363 milliárd forinttal lett kedvezőtlenebb.
A jövő év egészében pozitív marad a reálkamat, de jelentős forinterősödés nem várható a CIB Bank elemzői szerint.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője elemzi a KSH friss GDP adatait.
A 2022. azonos időszakitól viszont 0,4%-kal elmaradt.
A magyar gazdaság idei teljesítményére vonatkozó prognózisukat a pénzintézet szakértői 0,1 százalékos csökkenésre módosítják, egyes szolgáltatói ágazatok gyengébb teljesítménye, valamint a vártnál alacsonyabb külső és belső kereslet miatt.
1996 óta most először fordul elő, hogy egymást követő négy negyedévben csökken a bruttó hazai termék.
2024-től tartósan 4% felettire gyorsulhat a gazdasági növekedés.