A Betelgeuze közelében egy korábban csak feltételezett kísérőcsillagot sikerült először közvetlenül megfigyelni a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóinak munkája nyomán. A felfedezés megerősíti, hogy a Betelgeuze fényváltozását egy közeli kísérő okozhatja.
A nyár egyik leglátványosabb égi eseménye, a Perseidák meteorraj augusztus 12-én éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal. A meteorok sebessége elérheti a 59 km/s-t, és egész éjszaka láthatók lesznek, különösen a Perseus csillagkép irányában. A jelenség megfigyeléséhez sötét, fényszennyezéstől mentes hely ajánlott.
A chilei Vera C. Rubin Obszervatórium a világ legnagyobb kameráját rejti, és tíz évig fogja folyamatosan kémlelni a déli égboltot, színes, ultra nagy felbontású filmet készítve minden változásról. A 8,4 méter tükörátmérőjű távcsövet Charles Simonyiról nevezték el. A magyar származású Simonyi már kétszer járt az űrben, és jelentős pénzadománya hozzájárult ahhoz, hogy a teleszkóp főtükrének készítése már 2008-ban elkezdődhetett. Az égboltfelmérésben magyar kutatók is részt vesznek.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport új kettőscsillagot fedezett fel, amely különleges poros korongrendszerrel rendelkezik. A T Coronae Australis rendszerében egy rejtett társcsillagot azonosítottak, amely magyarázatot ad a korong kettős szerkezetére és a fiatal csillagok komplex környezetére.
Magyar felfedezésű kisbolygókból származó meteoritdarabok érkeztek a Svábhegyi Csillagvizsgálóba, ahol bárki megcsodálhatja őket. A kiállítás különleges betekintést nyújt a világűrből érkező anyagokba, bemutatva a CX1 és BX1 kisbolygók meteoritjait, és a 2012-ben becsapódott Kassai meteoritot.
Alig néhány évszázada a csillagászat elsősoran tájékozódási és időmérési célokat szolgált a mindennapi életünkben. De milyen konkrét, megfogható hasznot hozhat napjainkban a társadalomnak és a gazdaságnak?
A GEOASTRONOMY projekt révén magyar tudósok nemzetközi együttműködésben kutathatják a Nap-szerű csillagok körüli exobolygók kémiai összetételét. A 4,5 milliárd forintos támogatás lehetővé teszi a földtudományok és csillagászat ötvözésével új tudományos terület létrehozását.
Október közepén egy különleges üstökös, a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) érkezik a Föld közelébe. A csillagászok számára nemcsak látványos, hanem tudományosan is jelentős esemény, mivel új információkat nyújthat az üstökösökről és azok hatásairól.
Nemzetközi tudósok egy csoportja, köztük az ELTE csillagászai eddig nem ismert térszerkezeteket találtak a Nap mágneses terében, amelyek közelebb vihetnek a Nap egyik legmakacsabb rejtélyének megértéséhez.
Magyar kutatók számítógépes modellezéssel két új, eddig ismeretlen aszteroidacsaládot találtak, amelyek a Jupiterrel a Nap körül keringenek.
