A Budapesti Corvinus Egyetem új kutatása arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia, mint a ChatGPT, egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást, ami a jövőbeni mesterséges intelligencia modellek fejlesztésére is kihatással lehet.
Sajtóközlemények: chatgpt
A mesterséges intelligencia alapú szoftverek verbális intelligenciáját vizsgálták az ELTE PPK-n. A kutatás nyomán kiderült, hogy szóismeretükben még a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőket is maguk mögé utasítják a gépek.
Egy nemzetközi kutatócsoport olyan gyógyszerszűrési munkát mutatott be, amelynek keretében mintegy 8 millió képből álló mintán tanították a mesterséges intelligenciát a különféle gyógyszeres kezelések hatására megváltozó sejtfenotípusok felismerésére.
Az eszmecsere kijózanító képet rajzolt a területről: még nem tartunk ott, hogy a gép helyettesíti az embert, ugyanakkor bagatellizálni sem lehet a világra gyakorolt hatását.
A PwC szakértői a világ négy legnagyobb tanácsadó cége közül kizárólagos hozzáféréssel rendelkeznek majd ehhez a forradalmi, generatív mesterséges intelligencia alapon működő jogi eszközhöz.
A magyarok 91 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, ugyanakkor mindössze 12 százalékuk használt olyan nyelvi modellekre épülő programot, mint például a ChatGPT – derül ki a FaceKom országos reprezentatív kutatásából.
A hallgatók 91 százaléka ismeri, bár ötödük nem használja a mesterséges intelligenciát tanulmányaihoz – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtára által készített friss felmérés.
Kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia komoly alkotómunkára képes számos területen, ez pedig jogosan felveti a kérdést: kit tekintünk e művek megalkotójának, az MI által létrehozott művekhez fűződnek-e szerzői jogok, és ha igen, azok kiket illetnek?