A Debreceni Egyetem és a HUN-REN ATOMKI kutatói egy új tesztrendszert fejlesztettek a CERN Nagy Hadronütköztetőjének detektoraihoz, amely akár tízszeres áramterhelést is képes szimulálni. Ez a fejlesztés lehetővé teszi a nagyfeszültségű tápegységek megbízható vizsgálatát extrém körülmények között, támogatva a High-Luminosity LHC projekt sikerét.
Sajtóközlemények: cern
A CERN CMS kísérletében magyar kutatók is részt vettek egy áttörő felfedezésben: először mutatták ki a kvark-gluon plazma (QGP) jelenlétét kis tömegű atommagok, például oxigén és neon ütközéseiben. Ez az anyag az ősrobbanás utáni univerzum állapotát idézi, és eddig csak nehéz atommagokkal volt kimutatható.
A CERN LHC ALICE kísérletében kimutatták, hogy ultraperiférikus ólom-ólom ütközések során az ólom atommagok arannyá alakulhatnak. Ez a folyamat a középkori alkimisták álmát váltja valóra, bár a keletkező arany mennyisége mikroszkopikus és gyorsan elbomlik.
A Nagy Hadronütköztető oxigén-oxigén ütközései lehetőséget nyújtanak a duplán mágikus oxigénatommag további tanulmányozására. Ezt használják ki, a tervek szerint már idén nyáron a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói is.
Az ELTE Atomfizikai Tanszék adjunktusa 2024. december 1-től látja el új feladatkörét a nemzetközi részecskefizikai kutatási együttműködésben. Yoshikazu Nagai helyettes szóvivőként egy új kutatási projekt irányításában vesz majd részt.
A világon elsőként sikerült rögzíteni a másodpercenként 47 000 ütközés adatait 5,36 ATeV ütközési energián.