Közép-Európában az éghajlatváltozás nemcsak kevesebb csapadékot, hanem a felszín hűtéséhez szükséges víz hiányát is jelenti. A párolgási-párologtatási deficit növekedése okozza az aszályok és árvizek szélsőségesebbé válását. Kutatók szerint a vízgazdálkodásban tudatos beavatkozásokkal mérsékelhetőek ezek a hatások.
Sajtóközlemények: árvíz
A BME és az University of Illinois kutatói közösen vizsgálták a Dunán és a Mississippin épített sarkantyúk hatásait az árvizekre. Az 1993-as közép-nyugati árvizet követően felmerült, hogy a folyószabályozási műtárgyak befolyásolhatják az árvizek súlyosságát. A kutatás kimutatta, hogy a meder anyaga jelentősen meghatározza a sarkantyúk hosszú távú hatását.
Szakmai előadóülésen elemezte a tavaly szeptemberi árvíz kezelését az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete és a győri Széchenyi István Egyetem.
Szombaton tetőzhet Budapesten az elmúlt évek legnagyobb árvize. Ugyanakkor a Duna mentén található ivóvíz-termelőkutak és így az ivóvízellátás biztonságban vannak, véli a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere. Az ökológus szerint ilyenkor a legfontosabb természetesen az árvízhelyzet kezelése, de hosszú távon a víz megtartására is gondolni kell.