Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Magyarországon: a Nébih laboratóriuma megerősítette az ASP vírus jelenlétét egy elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu közelében. Ennek következtében a sziget szigorúan korlátozott besorolást kapott, és Pest vármegye fertőzött területe is bővült.
Sajtóközlemények: állategészségügy
Magyarország visszanyerte a kiskérődzők pestisétől mentes hivatalos státusát, jelentette be Nagy István agrárminiszter. A januári fertőzést sikerült megfékezni, és azóta nem igazoltak új esetet. Ez a státusz helyreállítja a kereskedelem zavartalanságát.
Az őszi időszakban megnő a madárinfluenza kockázata, ezért dr. Nemes Imre országos főállatorvos kötelező megelőző intézkedéseket vezetett be a magas kockázatú vármegyékben. A kereskedelmi baromfi-állományokat zártan kell tartani, míg a háztáji gazdaságokban zárt helyen kell etetni és itatni a baromfikat.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Uszka község közelében egy diagnosztikai célból kilőtt rókánál igazolt veszettséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történhetett.
A Nébih laboratóriuma megerősítette a kéknyelv-betegség jelenlétét Somogy vármegyében, két, nagylétszámú szarvasmarha-állományból vett minták alapján. A telepen megfigyelési zárlatot rendeltek el, a megfelelő vakcina pedig rendelkezésre áll a védekezéshez. A betegség nem veszélyes az emberre, és nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot.
2025. október 4-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása, melyhez ebzárlat és legeltetési tilalom is kapcsolódik. A vakcinázás kisrepülőgépekről történik, és a lakosságot az érintett területekről előzetesen tájékoztatják. A program célja a veszettség terjedésének megakadályozása.
Horvátországban tovább romlik az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzet, ezért Baranya vármegyében, a magyar határ közelében magas kockázatú ASP-területet jelöltek ki. Az intézkedés 15 vadgazdálkodási egységet érint, és a járványvédelmi előírások szigorú betartása kulcsfontosságú a védekezésben.
A juh- és kecskehimlő rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Júniusban a román állategészségügyi hatóság több kitörést is megerősített. Magyarországon nincs jelen a betegség. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését.
Európában megjelent a bőrcsomósodáskór vírus, amelyet Szardínia, Észak-Olaszország és Franciaország területén is kimutattak. Magyarországon a betegség még nincs jelen, de a megnövekedett kockázat miatt fokozott ellenőrzéseket rendeltek el a szarvasmarha- és bivalyszállítmányoknál. A Nébih az állattartókat a korai felismerésre és azonnali bejelentésre kéri.
Hazánk sikeresen megfékezte a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) járványát, így az Európai Unió 2025. június 6-tól feloldotta a korlátozásokat. A hazai védő- és megfigyelési körzetek megszűntek, de a járványügyi szabályok betartása továbbra is elengedhetetlen a magyar állatállomány védelmében.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján mind többen tervezik állatpanzió – beleértve a kutyapanzió vagy napközi szolgáltatás –, valamint állatkozmetika indítását. Ezen igényre reagálva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részletes útmutatót dolgozott ki mindkét tevékenységre a szabályos működés érdekében.
A Boehringer Ingelheim, a német központú, Magyarországon is jelen lévő, a humán gyógyászatban és az állategészségügyben is aktív biogyógyszerészeti cég közzétette a 2024. évi csoportszintű éves jelentését. Világszerte 66 millió emberhez jutottak el a vállalat kezelései – egyre több beteg kap korszerű, hatékony gyógyszert a nehezen kezelhető betegségekre is.
A ragályos vírus rendkívül könnyen terjed, ha egy állattelepen nem tartják be az óvintézkedéseket. Az állategészségügyi hatóság ezért ismét nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a saját felelősségükre a védekezésben.
A mintegy 600 állatot számláló állomány egy tehenénél 17-én reggel jelentkezett a betegség tünete a fejés során. A gyanút délutánra a Nébih laboratóriuma is megerősítette, így haladéktalanul életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések. A további korlátozás alatt álló terület újabb településekkel bővült, valamint az országos főállatorvos április 21-e éjfélig mozgatási korlátozást rendelt el a fogékony állatokra.
A ragadós száj-és körömfájás harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken, Darnózselin és Dunakilitin a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása befejeződött. A hatósági munka azonban, többek között a telepek fertőtlenítése, még folyamatban van. Újabb megbetegedést továbbra sem igazolt a Nébih laboratóriuma, de nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap.
A Nébih a már eddig is folyamatosan közzétett napi információk mellett tájékoztató kiadvánnyal segíti az állattartókat, hogy megelőzzék a vírus terjedését és időben felismerjék a betegség tüneteit. Az RSZKF egy rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat – elsősorban a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, valamint több vadon élő fajt – érinti.
Január 31. óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nem állapított meg újabb kiskérődzők pestise kitörést. A kedvező járványügyi eredmény alapján a hatóság valamennyi, a betegség miatt elrendelt területi korlátozást feloldott.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen egy tejelő szarvasmarha-állományban igazolta a ragadós száj- és körömfájás betegség jelenlétét a Nébih laboratóriuma. A vírusürítés csökkentése érdekében a 3000 állatot számláló gazdaság vakcinázását a vármegyei kormányhivatal szakemberei haladéktalanul megkezdték, és napokon belül elindul a telep felszámolása is.
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el.
A Zala vármegyei kiskérődzők pestise kitörések kapcsán elrendelt intézkedések hatékonynak bizonyultak: a hatóságok a széleskörű vizsgálatok során hetek óta nem állapítottak meg újabb gyanús esetet. A kedvező eredményeknek köszönhetően sor került néhány korábban elrendelt intézkedés feloldására.