A klímaváltozás hatására egyre több energiára van szükség a hűtéshez, amit részben napenergiából fedezhetünk. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint azonban a forrósodó nappalok csökkenthetik a napelemek hatékonyságát, így a napenergia-termelés nem nő a vártnak megfelelően.
Sajtóközlemények: Másfélfok
Az idei június Magyarországon minden eddiginél szárazabb volt, és a klímamodellek szerint a jövőben is szárazabb nyarak várhatók. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói szerint a század végére az ország több mint 40%-án sztyeppé alakulhat a táj, miközben a bükkösök eltűnése fenyeget.
Afrikai eredetű, aktívan vadászó Hyalomma kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát terjeszthetik. A klímaváltozás kedvez megtelepedésüknek, így adottak a feltételek egy új járvány kialakulásához. Egy mobilalkalmazással bárki segíthet az új kullancsok azonosításában.
Az idei nyár is rávilágított a klímaváltozás hatásaira: a hosszan tartó aszályt heves zivatarok követték, a hőség pedig éjjel sem engedett pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az évszázad végére Európa-szerte nő a 35 °C feletti napok száma, ami komoly egészségügyi kihívásokat hozhat.
A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. Ez a lépés az öntözött területek növelését és a versenyképesség megőrzését célozza, ám szakértők szerint hosszú távon fenntarthatatlan és ellentétes az uniós vízpolitika alapelveivel.
Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely a klímaváltozás elleni fellépés és környezetvédelem támogatását vizsgálta. Bár előrelépés a zöld szemlélet, a kiadások szerkezete továbbra sem szolgálja eléggé a fenntarthatóságot, és több pénz jut környezetkárosító tevékenységekre, mint klímavédelemre – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
Az orosz gázról való leválás radikális változásokat hozott Európában, különösen a V4 országokban, ahol eltérő stratégiákat alkalmaznak az energiaellátás biztosítására. Lengyelország norvég gázzal és hőszivattyúkkal vált, Szlovákia LNG-re és azeri gázra támaszkodik, Csehország a szénről áll le, míg Magyarország továbbra is az orosz gázimportot részesíti előnyben, szemben az uniós importstop közeledtével.
Magyarországon a lakóépületek jelentős része energiapazarló, ami magas rezsiköltséget és klímaterhelést okoz. Az Otthon Start hitel nem ír elő zöld követelményeket, de a zöld hitelek kedvezőbb feltételekkel, alacsonyabb kamattal és támogatással segítik az energiahatékony otthonvásárlást vagy korszerűsítést.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak, ahol a nyári felmelegedés üteme gyorsul, és az aszályok súlyosbodnak. Az elmúlt évtizedekben a nyári átlaghőmérséklet 3–4 °C-kal emelkedett, miközben a csapadék jelentősen csökkent, súlyosbítva a vízhiányt és a mezőgazdasági problémákat.
Az elmúlt fél évszázadban nőtt Magyarországon a napi hőingás, főként a melegebb nappalok miatt áprilisban és nyáron. A jövőben azonban a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek, így a hőingás növekedése megállhat. Ez a trópusi éjszakák gyakoribbá válásához vezet, ami megnehezíti a pihenést és növeli a hőstressz kockázatát.
A Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, gyorsabban melegszik, mint a környező levegő, különösen nyáron. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 1971 és 2024 közötti adatok alapján vizsgálták a tó hőmérsékletének változását, amely jelentős hatással van a tó ökoszisztémájára és vízminőségére.
Június 17-én volt a szárazság világnapja, amely nem ünnep, hanem figyelmeztetés az elsivatagosodás és a talajromlás veszélyeire. Az idei aszály Magyarországon egyre súlyosabb, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói pedig az extrém nyárkezdetet elemzik, amely a 2022-es rekordévvel vetekszik.
Elég lehet-e két közös főzés ahhoz, hogy elinduljunk a fenntarthatóbb étrend felé? Egy hazai kutatás tapasztalatai szerint igen: a gyerekek és szüleik közösen készítettek növényi alapú ételeket, ami sokaknál tartós változást indított el az otthoni étkezési szokásokban. Az PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének kutatása azt sugallja, hogy az élményszerű tanulás és a főzési készségek fejlesztése sokat tehet a növényi alapú ételek elfogadottságáért.
2025 májusa globálisan a második legmelegebb volt a mérések kezdete óta, ám Magyarországon szokatlanul hideg időt tapasztaltak, mintegy 2 °C-kal a klímaátlag alatt. Ez a kelet-európai kivétel a globális felmelegedés ellenére is jól látható az amerikai Környezeti Információs Központ friss hőtérképén.
Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a 2020-as Klímatörvényt, mert az nem felel meg az alkotmányos követelményeknek és hiányos a kibocsátáscsökkentési célok, valamint az alkalmazkodás szabályozásában. A döntés jogalkotási kötelezettséget ír elő 2026. június 30-ig, új, átfogóbb klímatörvény megalkotására.
Az elmúlt három évtizedben a Balaton vize háromszor gyorsabban melegedett, mint az előző 120 évben, és a hőhullámok egyre gyakoribbak és intenzívebbek lettek. A klímaváltozás nemcsak a vízhőmérsékletet emeli, hanem az ökoszisztéma egyensúlyát is megbontja, növelve az oxigénhiányos időszakokat és az algavirágzások kockázatát.
2025 májusában Magyarországon szokatlanul hideg tavaszi időjárás uralkodik, ami sokakat meglep, különösen, hogy Norvégiában jobb az idő. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói tanulmányukban vizsgálták az idei tavasz hidegét, annak okait és az évszakok hosszú távú változásait.
A vegetációtüzek már nem csak a mediterrán térség problémái: a klímaváltozás és emberi tevékenységek miatt Közép-Európa is egyre inkább veszélyeztetett. Az EASAC legfrissebb tanulmánya hangsúlyozza, hogy Európának, így Magyarországnak is fel kell készülnie a tűz új kockázataira és szerepére.
Magyar ökológusok két évtized alatt vizsgálták a Homokhátság természetes gyepeinek változását, és aggasztó eredményre jutottak: a klímaváltozás hatására melegkedvelő, inváziós növényfajok szoríthatják ki a helyi, értékes fajokat.
A felnőtt lakosság csaknem fele, 13-16 éves korosztálynak pedig kétharmada tájékozódásra, sőt, tanulásra használja a közösségi médiát, így egyáltalán nem mindegy, mit és hogyan mondanak az influenszerek, akiket tíz- és százezrek követnek szinte jóbarátjukként. Az ELTE kutatói ezért utánajártak annak, hogyan lehetne a fenntarthatóság pozitív üzenetét a leghatékonyabban képviselni.