A hágai Nemzetközi Bíróság történelmi tanácsadó véleménye alapjaiban változtathatja meg az ENSZ COP30 klímakonferenciáját Brazíliában. A bíróság kimondta, hogy az államok jogilag kötelesek minden eszközzel megelőzni az éghajlati károkat, ami új korszakot nyithat a globális éghajlatpolitikában és jogi felelősség kérdésében.
Sajtóközlemények: Másfélfok
Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben kezdődő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
A klímaváltozás miatt a magyar burgonya termeszthetősége jelentősen romlik: a túl meleg nyarak és új kártevők miatt az ország nagy részén már nem ideálisak a körülmények. Az elmúlt évtizedekben a hazai termés a negyedére csökkent, és a jövőben akár teljesen eltűnhet a termőföldekről.
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik.
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget.
A teljes, azonnali leválás ára az orosz olajról és gázról együttesen jelenleg nagyságrendileg mintegy évi 400 milliárd forintos többletköltséggel járna – ez azonban kezelhető, és kisebb kitettséget jelent, mint egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott ugrás valószínű gazdasági következményei – mondja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa.
A Gazprom vezetékes gáza évtizedeken át olcsó, stabil és bőséges forrás volt Európa számára – egészen az orosz–ukrán háborúig, amikor Moszkva fegyverként kezdte használni a földgázt, ám hiába zárta el részlegesen a csapokat, Európa nem roppant meg. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa elemzése az orosz gáz európai történetéről.
Európa energiarendszeréből több mint egy évtizede fokozatosan kiszorul a földgáz, amely ma már csak tartalék szerepet tölt be a villamosenergia-termelésben, az ipar pedig kényszerűen visszavonul a használatából. A háztartási fogyasztás tartja magát, de az uniós klímapolitika itt is érezteti hatását, mondja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa.
A klímaváltozás és a növekvő vízhasználat miatt egyre több vízfolyás szárad ki világszerte, veszélyeztetve az élővilágot és az emberi ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A DRYRivERS közösségi tudományos app segítségével bárki hozzájárulhat a kiszáradó patakok adatainak gyűjtéséhez, mindössze egy mobiltelefon használatával.
A klímaváltozás hatására egyre több energiára van szükség a hűtéshez, amit részben napenergiából fedezhetünk. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint azonban a forrósodó nappalok csökkenthetik a napelemek hatékonyságát, így a napenergia-termelés nem nő a vártnak megfelelően.
Az idei június Magyarországon minden eddiginél szárazabb volt, és a klímamodellek szerint a jövőben is szárazabb nyarak várhatók. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói szerint a század végére az ország több mint 40%-án sztyeppé alakulhat a táj, miközben a bükkösök eltűnése fenyeget.
Afrikai eredetű, aktívan vadászó Hyalomma kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát terjeszthetik. A klímaváltozás kedvez megtelepedésüknek, így adottak a feltételek egy új járvány kialakulásához. Egy mobilalkalmazással bárki segíthet az új kullancsok azonosításában.
Az idei nyár is rávilágított a klímaváltozás hatásaira: a hosszan tartó aszályt heves zivatarok követték, a hőség pedig éjjel sem engedett pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az évszázad végére Európa-szerte nő a 35 °C feletti napok száma, ami komoly egészségügyi kihívásokat hozhat.
A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. Ez a lépés az öntözött területek növelését és a versenyképesség megőrzését célozza, ám szakértők szerint hosszú távon fenntarthatatlan és ellentétes az uniós vízpolitika alapelveivel.
Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely a klímaváltozás elleni fellépés és környezetvédelem támogatását vizsgálta. Bár előrelépés a zöld szemlélet, a kiadások szerkezete továbbra sem szolgálja eléggé a fenntarthatóságot, és több pénz jut környezetkárosító tevékenységekre, mint klímavédelemre – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
Az orosz gázról való leválás radikális változásokat hozott Európában, különösen a V4 országokban, ahol eltérő stratégiákat alkalmaznak az energiaellátás biztosítására. Lengyelország norvég gázzal és hőszivattyúkkal vált, Szlovákia LNG-re és azeri gázra támaszkodik, Csehország a szénről áll le, míg Magyarország továbbra is az orosz gázimportot részesíti előnyben, szemben az uniós importstop közeledtével.
Magyarországon a lakóépületek jelentős része energiapazarló, ami magas rezsiköltséget és klímaterhelést okoz. Az Otthon Start hitel nem ír elő zöld követelményeket, de a zöld hitelek kedvezőbb feltételekkel, alacsonyabb kamattal és támogatással segítik az energiahatékony otthonvásárlást vagy korszerűsítést.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak, ahol a nyári felmelegedés üteme gyorsul, és az aszályok súlyosbodnak. Az elmúlt évtizedekben a nyári átlaghőmérséklet 3–4 °C-kal emelkedett, miközben a csapadék jelentősen csökkent, súlyosbítva a vízhiányt és a mezőgazdasági problémákat.
Az elmúlt fél évszázadban nőtt Magyarországon a napi hőingás, főként a melegebb nappalok miatt áprilisban és nyáron. A jövőben azonban a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek, így a hőingás növekedése megállhat. Ez a trópusi éjszakák gyakoribbá válásához vezet, ami megnehezíti a pihenést és növeli a hőstressz kockázatát.
A Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, gyorsabban melegszik, mint a környező levegő, különösen nyáron. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 1971 és 2024 közötti adatok alapján vizsgálták a tó hőmérsékletének változását, amely jelentős hatással van a tó ökoszisztémájára és vízminőségére.