Nyártól nagy valószínűséggel újabb El Niño esemény alakul ki a Csendes-óceánon, amely globális átlaghőmérséklet-emelkedést hozhat. A jelenség akár szuper El Niño-vá is fejlődhet, ami ritka és jelentős klímahatásokkal jár. Magyarországon főként a téli enyhébb és csapadékosabb időjárásban mutatkozhat meg hatása.
Sajtóközlemények: Másfélfok
A Hormuzi-szoros lezárása a globális olajtermelés 15%-át és a cseppfolyósított földgáztermelés ötödét érinti, miközben a piac korlátozottan tud alkalmazkodni. Irán katonailag jól felkészült a blokád fenntartására, ami az olajárak emelkedéséhez és az amerikai befolyás gyengüléséhez vezethet a térségben – írja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.
Magyarország klímapolitikai fordulóponthoz érkezett: a következő kormányzati ciklusban kell végrehajtani a strukturális változtatásokat a 2030-as kibocsátáscsökkentési és 2050-es klímasemlegességi célok eléréséhez. Az épületállomány mélyfelújítása, az energiaellátás reformja és a közlekedési rendszer átalakítása kulcsfontosságú lehet a zöld átállás sikeréhez a Green Policy Center szakértői szerint.
A 2026–2030-as új kínai ötéves terv folytatja a tiszta energiák gyors fejlesztését, de továbbra sem vállal egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat. A kínai klímastratégia így inkább iparpolitika, mint klasszikus klímavédelem – és a keleti óriás terveire az iráni háború okozta olajsokk idején különösen érdemes odafigyelni.
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult.
A klímaváltozás nemcsak a bolygó felmelegedését okozza, hanem hegyoldalak destabilizálásával és szökőárak kialakulásával is fenyeget. Az olvadó gleccserek és permafroszt gyengülése új biztonsági kockázatokat teremt, amelyek már nem elszigetelt események, hanem egy klímavezérelt kockázatrendszer részei – írja Szabó Péter klímapolitikai tanácsadó.
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év stabil holocén éghajlati korszakában alakult ki, amely most a klímaváltozás miatt véget érhet. A Föld gyors melegedése olyan hőmérsékleti szintekre juttathat minket, amelyeket utoljára 40 millió éve tapasztalt a bolygó, veszélyeztetve a mezőgazdaságot, infrastruktúrát és ökoszisztémát.
Az Északi-sarkvidék ma már nem „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala, miközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem egyszerre is jelentkezhetnek, ami nehezíti kezelésüket. Magyarországon a hőség, viharok és aszályok súlyos egészségügyi és gazdasági károkat okoznak. A Green Policy Center szakpolitikai javaslata az integrált, ágazatok közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozza a reziliencia növelésére.
A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és a globális felmelegedés gyorsabban zajlik, mint a korábbi modellek előrejelezték. A légköri aeroszol-részecskék csökkenése, amelyek eddig hűtőhatást gyakoroltak, felgyorsítja a felmelegedést, veszélyeztetve a klímacélok elérését.
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de jelenleg csak 22 százalék áll természetvédelmi oltalom alatt. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg, és a megoldás kulcsa a közösségi tudomány, ahol önkéntesek telefonos megfigyelésekkel segíthetik a természetvédelem adatalapú fejlesztését.
Az idei kemény tél ráirányította a figyelmet a magyar épületállomány energiahatékonyságának hiányosságaira, ami jelentősen növeli a rezsiköltségeket és károsítja a klímát. A megoldás nem csupán az új épületekben rejlik, hanem a meglévők mélyfelújításában, amelyhez állami támogatások és hosszú távú programok szükségesek.
Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban.
A megújuló energiaforrások térnyerése látványos, de nem garantálja a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma szerkezeti, nem technológiai: ha a megújulók bővülése csak az energiaigény növekedését szolgálja, a globális kibocsátás nem csökken. Az EU példája mutatja, hogy a kereslet alakítható, és ez kulcs a sikerhez.
A 2026 januári országos havazás sokakban idézte fel a gyerekkor teleit, amikor vastag, több napon át megmaradó hótakaró borította az országot. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói megvizsgálták az elmúlt 60 év országos, tartós hótakaróinak gyakoriságát és időtartamát, feltárva a jelenség klimatikus hátterét.
A hazai levegőszennyezés legnagyobb forrása nem a gyárak vagy a városi forgalom, hanem a háztartási fűtés, amely évente több ezer ember idő előtti halálához járul hozzá. A probléma főként az elavult épületek, rossz tüzelési szokások és hiányos energiapolitika következménye, melyek a vidéki térségek levegőminőségét rontják leginkább.
Magyarországon mintegy 1,5 millió ember él távfűtött lakásban, ahol a távhő rendszerszintű zöldítése jelentős környezeti előnyökkel járhatna. A fejlesztéseket azonban a központosított árképzés, forráshiány és szabályozási akadályok gátolják, különösen az önkormányzati szolgáltatóknál, ahol a legnagyobb a potenciál.
2025-re a globális klímaválság súlyosbodott: a Föld rendszereinek több mint kétharmada kritikus állapotban van, és 2024 volt a valaha mért legmelegebb év. Az emberi tevékenység tovább gyorsítja a felmelegedést, miközben az extrém időjárási események és gazdasági károk drasztikusan nőnek – áll az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársainak elemzésében.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, hogyan változtatta meg a melegedő klíma Európa téli hóviszonyait, különös tekintettel a hazai fehér karácsonyokra. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a fagyos napok és a hóesés mennyisége Magyarországon, ami a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza.
Rákosrendező lehet Budapest jövőjének minta- vagy intő példája – attól függ, mennyire sikerül összehangolni a zöld és szociális célokat. Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója nemzetközi tapasztalatok alapján állítja, hogy a területre tervezett Parkváros egyidejűleg zöld és befogadó fejlesztése csak akkor valósulhat meg, ha sok és erős önkormányzati eszköz áll rendelkezésre.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.