A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és a globális felmelegedés gyorsabban zajlik, mint a korábbi modellek előrejelezték. A légköri aeroszol-részecskék csökkenése, amelyek eddig hűtőhatást gyakoroltak, felgyorsítja a felmelegedést, veszélyeztetve a klímacélok elérését.
Sajtóközlemények: Másfélfok
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de jelenleg csak 22 százalék áll természetvédelmi oltalom alatt. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg, és a megoldás kulcsa a közösségi tudomány, ahol önkéntesek telefonos megfigyelésekkel segíthetik a természetvédelem adatalapú fejlesztését.
Az idei kemény tél ráirányította a figyelmet a magyar épületállomány energiahatékonyságának hiányosságaira, ami jelentősen növeli a rezsiköltségeket és károsítja a klímát. A megoldás nem csupán az új épületekben rejlik, hanem a meglévők mélyfelújításában, amelyhez állami támogatások és hosszú távú programok szükségesek.
Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban.
A megújuló energiaforrások térnyerése látványos, de nem garantálja a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma szerkezeti, nem technológiai: ha a megújulók bővülése csak az energiaigény növekedését szolgálja, a globális kibocsátás nem csökken. Az EU példája mutatja, hogy a kereslet alakítható, és ez kulcs a sikerhez.
A 2026 januári országos havazás sokakban idézte fel a gyerekkor teleit, amikor vastag, több napon át megmaradó hótakaró borította az országot. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói megvizsgálták az elmúlt 60 év országos, tartós hótakaróinak gyakoriságát és időtartamát, feltárva a jelenség klimatikus hátterét.
A hazai levegőszennyezés legnagyobb forrása nem a gyárak vagy a városi forgalom, hanem a háztartási fűtés, amely évente több ezer ember idő előtti halálához járul hozzá. A probléma főként az elavult épületek, rossz tüzelési szokások és hiányos energiapolitika következménye, melyek a vidéki térségek levegőminőségét rontják leginkább.
Magyarországon mintegy 1,5 millió ember él távfűtött lakásban, ahol a távhő rendszerszintű zöldítése jelentős környezeti előnyökkel járhatna. A fejlesztéseket azonban a központosított árképzés, forráshiány és szabályozási akadályok gátolják, különösen az önkormányzati szolgáltatóknál, ahol a legnagyobb a potenciál.
2025-re a globális klímaválság súlyosbodott: a Föld rendszereinek több mint kétharmada kritikus állapotban van, és 2024 volt a valaha mért legmelegebb év. Az emberi tevékenység tovább gyorsítja a felmelegedést, miközben az extrém időjárási események és gazdasági károk drasztikusan nőnek – áll az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársainak elemzésében.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, hogyan változtatta meg a melegedő klíma Európa téli hóviszonyait, különös tekintettel a hazai fehér karácsonyokra. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a fagyos napok és a hóesés mennyisége Magyarországon, ami a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza.
Rákosrendező lehet Budapest jövőjének minta- vagy intő példája – attól függ, mennyire sikerül összehangolni a zöld és szociális célokat. Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója nemzetközi tapasztalatok alapján állítja, hogy a területre tervezett Parkváros egyidejűleg zöld és befogadó fejlesztése csak akkor valósulhat meg, ha sok és erős önkormányzati eszköz áll rendelkezésre.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
A brazíliai Belémben tartott COP30 ENSZ klímakonferencia egy napos csúszással, de eredményesen zárult. A Mutirao Döntés elnevezésű csomag összefogást mutat az országok között a klímaváltozás ellen, ám a konkrét intézkedések hiánya miatt a gyors fellépés kérdéses marad. Az EU erős fellépése mellett is gyenge, konkrétumok nélküli megállapodás született.
Ősszel sokan égetik az avart, pedig a HungaroMet mérései szerint már egy zsáknyi avar elégetése is tízszeresére növeli a levegő részecskeszennyezettségét. A füst rákkeltő és mérgező vegyületeket tartalmaz, miközben az avar komposztálva értékes tápanyagként szolgálhat a természet számára.
A magyar felnőttek csaknem fele autóval indul munkába, de az Alföld települései ma is Európa élvonalába tartoznak a kerékpározásban – derül ki a Mobilissimus elemzéséből, amely a 2022-es népszámlálás közlekedési adatait dolgozta fel. Az országos kép egyszerre mutatja a növekvő autóhasználatot, a budapesti agglomeráció kombinált közlekedését és az alföldi kerékpáros hagyomány erejét.
Az Orbán-Trump találkozó központi témája Magyarország orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségének kérdése, különösen a szankciók alóli mentesség lehetősége. De vajon valóban annyira fájna, ha ez nem sikerül? Erre keresi a választ a Másfélfok összefoglalója.
A hágai Nemzetközi Bíróság történelmi tanácsadó véleménye alapjaiban változtathatja meg az ENSZ COP30 klímakonferenciáját Brazíliában. A bíróság kimondta, hogy az államok jogilag kötelesek minden eszközzel megelőzni az éghajlati károkat, ami új korszakot nyithat a globális éghajlatpolitikában és jogi felelősség kérdésében.
Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben kezdődő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
A klímaváltozás miatt a magyar burgonya termeszthetősége jelentősen romlik: a túl meleg nyarak és új kártevők miatt az ország nagy részén már nem ideálisak a körülmények. Az elmúlt évtizedekben a hazai termés a negyedére csökkent, és a jövőben akár teljesen eltűnhet a termőföldekről.
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik.
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget.