Az ELTE etológusai megállapították, hogy a nagyobb kutyáknál hét-nyolc éves kor körül kezdődik a viselkedéses öregedés, míg a kisebb kutyáknál csak tíz-tizenegy éves korban.
Szerző: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az ELTE Növényszervettani Tanszék adjunktusát, a Fiatal Kutatók Akadémiája korábbi társelnökét október 9-én Münchenben választotta élére a fiatal európai kutatókat tömörítő szervezet.
A második alkalommal meghirdetett pályázatra az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kötődő tudományos folyóiratok jelentkezhettek terveikkel.
Az „ELTE Sikerek” októberi kerekasztalánál az ELTE három szakértője, Csabai István, Darázs Lénárd és Gulyás László a mesterséges intelligenciáról és annak hatásáról beszélgettek.
A nagyközönség a II. Fenntartható Városok Konferencián és Expón találkozhatott először a természetalapú felszínalatti vízpótlás módszertanával.
Az együttműködés középpontjában a geológiai erőforrások kutatásának korszerű ismereteivel rendelkező, felsőfokú végzettségű szakemberek utánpótlásának támogatása áll.
Ujfalussy Dorottya, az MTA-ELTE „Momentum” Társállat Kutatócsoport tagja és kollégái azt vizsgálták, hogyan viselkedik 15 angol bulldog és 15 francia bulldog a 13 mudihoz képest egy feladat során.
Az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám izgalmas áttörést értek el az öregedés megértésében. Eredményeik a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg.
Az okospajtában található speciális érzékelőknek köszönhetően eddig példátlan részletességű viselkedési vizsgálatokat végezhetnek különböző állatcsoportokon.
Egy nemzetközi kutatócsoport Solymosi Katalin, az ELTE TTK adjunktusa közreműködésével feltárta a növények magnézium-felvételének a fotoszintézisben és a zöld színtestek fejlődésében betöltött szerepét.
A kutatás kimutatta, hogy a kutyák agya erősebben reagál a kutyáknak és babáknak szóló, mint a felnőtteknek szóló beszédre. A tanulmány a a Communications Biology folyóiratban jelent meg.
A két sportágban érdemes lenne figyelembe venni a testmagasság különbségeit és egyes környezeti tényezőket is az eredmények megállapításához, az ELTE kutatói szerint.
Számos fejlesztésről és kutatásról számoltak be a mesterséges intelligencia nyelvészeti, ipari, közlekedési alkalmazásáról, de szó volt az MI-rendszerek felhasználásáról a hang- és kézírás-felismerésben, az adatelemzésben és a humanoid robotok fejlesztésében is.
Izgalmas évet zárt a Hungarian Startup University Program az ELTE-n: a programban közel 180 egyetemista vett részt.
Magyar kutatók számítógépes modellezéssel két új, eddig ismeretlen aszteroidacsaládot találtak, amelyek a Jupiterrel a Nap körül keringenek.
Az ELTE TTK geofizikus hallgatója, Cziráki Kamilla új megközelítésből vizsgálta a Hold felszínén használható tájékozódási rendszereket, amelyek a jövőbeli utazás tervezését segíthetik.
Az eddigi legátfogóbb, az elmúlt 35 év kutatási eredményeit összesítő elemzésükben az ELTE PPK kutatói most rámutattak, hogy az alexitímia szintje jóval magasabb a szenvedélybetegek körében.
Mátyus Edit, az ELTE Kémiai Intézet docense az első olyan kutató Európában, aki az IAQMS Medal és a WATOC Dirac Medal elismerést is elnyerte, méghozzá más-más témában.