Az ELTE Természettudományi Karán átadták a régió legmodernebb kémiai okoslaborját, a SuperSmartLab-et, amely mesterséges intelligenciával és automatizált mérőrendszerekkel támogatja a vegyészképzést. A laboratórium a digitális eszközök és innovatív technológiák révén a jövő oktatását hozza el a jelenbe.
Az ELTE két kutatója interaktív weboldalt készített, amely közérthetően mutatja be a közvélemény-kutatások folyamatát. A Survey Anatómia scrollytelling formában vezeti végig a látogatót a kérdőíves társadalomkutatások tervezésétől az adatfeldolgozásig, vizuális eszközökkel segítve a megértést.
Az ELTE új rektori utasítása szabályozza a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban, támogatva a felelős és tudatos MI-használatot a hallgatói életpálya során. A Hallgatói MI Kódex engedélyezi az MI eszközök alkalmazását, de hangsúlyozza az emberi kreativitás és kritikus gondolkodás megőrzését.
Erdélyben, a Hátszegi-medencében egy kivételesen gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel, ahol négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradvány található. A lelőhelyen részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek, köztük egy eddig ismeretlen, jó állapotban megőrződött sauropoda példány.
Az ELTE Informatikai Kara 2025. november 27-én Nyílt Napot tart, ahol a felvételi előtt álló középiskolások megismerhetik a képzési kínálatot, a legmodernebb technológiákat és az ipari együttműködéseket. A program mintaórákat, campus túrákat és beszélgetéseket kínál, előzetes regisztráció szükséges.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával korszerű hő- és páraszabályozó rendszert épít ki muzeális könyvtári gyűjteményének hosszú távú megőrzése érdekében. A több mint 2737 polcfolyóméter értékes anyag, köztük corvinák és ősnyomtatványok, biztonságos elhelyezést kapnak a Ferenciek terén.
Egy magyar kutatássorozat feltárta, hogy a gyógyszermaradványok sorsa a talajban komplex kölcsönhatások eredménye, melyeket a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen alakítanak. Ezek a maradványok a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is hatással lehetnek, ezért új alapokra kell helyezni a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést.
Az ELTE és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium új, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépet állított üzembe, amely jelentősen növeli a digitális kulturális örökség kutatásának számítási kapacitását. Az ország bármely pontjáról elérhető rendszer nyolc NVIDIA H200 GPU-val rendelkezik.
Ingyenes online szakkör indul 9–12. évfolyamos középiskolások számára a mesterséges intelligencia programozásának alapjairól. A MOLÓ program célja, hogy a résztvevők egyszerűbb MI-problémákat tudjanak megoldani, havi interaktív konzultációkkal és szabadon elérhető tananyagokkal – áll az ELTE közleményében.
Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók? A HunAIFA projekt részleteiről Darázs Lénárd és Badinszky Áron egy videóban számolnak be.
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa.
A sümegi kőfejtők késő kréta korú üledékeiből közel félméteres csontoshalak maradványait azonosították a kutatók. Ezeknek a Pycnodontiformes rendbe tartozó halaknak a mérete jelentősen nagyobb az iharkúti rokonokénál, amit az eltérő élőhelyi körülmények és táplálékkínálat magyaráz. A leletek fontos őslénytani szenzációt jelentenek.
Nagy Tamás, az ELTE PPK adjunktusa egy nemzetközi projektben vizsgálta, hogyan torzulhatnak a pszichológiai kutatások eredményei a megkérdőjelezhető kutatói gyakorlatok miatt. A kutatók 40 ilyen módszert azonosítottak, és útmutatást adnak a megbízhatóbb, etikusabb tudományos munka érdekében.
Szeptember 26-án immár huszonegyedik alkalommal rendezik meg az ELTE-n a Kutatók Éjszakáját, több mint 200 ingyenes programmal. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza a tudományokat a mindennapokhoz, és inspirálja a fiatalokat tudományos karrierre. Az eseményen a különböző ELTE karok izgalmas előadásokkal és bemutatókkal várják az érdeklődőket.
Pula település közelében egy 4 millió éves krátertó üledékéből került elő Magyarország első ismert őspoloska-faja, a Pulafulvius pliocenicus. A felfedezés nemcsak hazai őslénytani különlegesség, hanem új adat a Kárpát-medence egykori, szubtrópusi klímájáról is.
Markovics Szonja, a mohácsi diák, első helyezést ért el a kanadai Vancouverben megrendezett nemzetközi ICA Térképrajz-versenyen, ahol 34 ország 180 térképrajza versenyzett. A verseny célja a gyerekek világképének térképes ábrázolása, az idei téma pedig a „Térképek a mindennapokban” volt.
Az ELTE kutatói többéves kutatásuk során igazolták, hogy az érett napraforgóvirágok szinte mindig a földrajzi kelet felé néznek, amit nem a szélirány, és nem is a beporzó rovarok vonzása határoz meg. Vizsgálataik szerint ez a tájolás a fényenergia elnyelését maximalizálja, ami a növények fejlődését is elősegíti.
Lezárult az ELTE pótfelvételi eljárása, ahol rekordot döntött a felvettek száma: 763 új hallgató csatlakozik az egyetemhez. A pótfelvételizők egyharmada pedagógusképzésre jelentkezett, mely továbbra is a legnépszerűbb szak.
Magyar kutatók egy közel 100 millió éves burmai borostyánban talált ősi poloska vizsgálatával új bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a poloskák régen fontos szerepet játszhattak a növények beporzásában. A Shaykayatcoris michalskii nevű faj különleges irizáló köztakaróval rendelkezik, ami álcázásra szolgálhatott viráglátogatás közben.
Az ELTE és a BME kutatói a fülbemászó dallamok és személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták, feltárva, hogy a dallamtapadás nem csupán kellemetlen élmény, hanem az önismeret és mentális egészség kapuja is lehet. A kutatás 4300 magyar résztvevő bevonásával azt is megmutatta, hogy bizonyos személyiségjegyek, mint a skizotípia vagy a kényszeres gondolatok, befolyásolják a jelenség megélését.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2025. július 8. és 13. között rendezi meg a 28. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, amely határon túli magyar anyanyelvű egyetemistáknak kínál szakmai továbbképzést. A programban hét kar és a Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferencia vesz részt.
