Szabó Márton és John J. Cawley egy új, törőfogú őshalfajt fedeztek fel az iharkúti dinoszauruszlelőhely késő kréta korú üledékéből. Az új faj, a Polazzodus mihalyfii, az eddig ismert Coelodusoktól eltérő, és édesvízi környezetben élt. Felfedezése rámutat a korábbi leletek újraértékelésének jelentőségére.
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése áttörést hozott az antianyag rejtélyének kutatásában. Az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak a Nature-ben megjelent tanulmányhoz, amely közelebb visz az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Az ELTE Informatikai Karának csapata történelmi sikert ért el az ICPC 2025 közép-európai döntőjén, ahol abszolút első helyezést és aranyérmet szereztek. Ezzel kijutottak a világdöntőre, és képviselhetik Magyarországot az európai divízió döntőjén is. A verseny a legjobb egyetemi programozó csapatokat vonultatja fel.
Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis továbbfejlesztett változata, amely 1951 és 2100 között nyújt részletes éghajlati adatokat Közép-Európa számára. A rendszer napi szintű, finom térbeli felbontású előrejelzéseket kínál, támogatva a mezőgazdasági, erdészeti és környezeti szakemberek munkáját.
Az ELTE Természettudományi Karán átadták a régió legmodernebb kémiai okoslaborját, a SuperSmartLab-et, amely mesterséges intelligenciával és automatizált mérőrendszerekkel támogatja a vegyészképzést. A laboratórium a digitális eszközök és innovatív technológiák révén a jövő oktatását hozza el a jelenbe.
Az ELTE két kutatója interaktív weboldalt készített, amely közérthetően mutatja be a közvélemény-kutatások folyamatát. A Survey Anatómia scrollytelling formában vezeti végig a látogatót a kérdőíves társadalomkutatások tervezésétől az adatfeldolgozásig, vizuális eszközökkel segítve a megértést.
Az ELTE új rektori utasítása szabályozza a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban, támogatva a felelős és tudatos MI-használatot a hallgatói életpálya során. A Hallgatói MI Kódex engedélyezi az MI eszközök alkalmazását, de hangsúlyozza az emberi kreativitás és kritikus gondolkodás megőrzését.
Erdélyben, a Hátszegi-medencében egy kivételesen gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel, ahol négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradvány található. A lelőhelyen részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek, köztük egy eddig ismeretlen, jó állapotban megőrződött sauropoda példány.
Az ELTE Informatikai Kara 2025. november 27-én Nyílt Napot tart, ahol a felvételi előtt álló középiskolások megismerhetik a képzési kínálatot, a legmodernebb technológiákat és az ipari együttműködéseket. A program mintaórákat, campus túrákat és beszélgetéseket kínál, előzetes regisztráció szükséges.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával korszerű hő- és páraszabályozó rendszert épít ki muzeális könyvtári gyűjteményének hosszú távú megőrzése érdekében. A több mint 2737 polcfolyóméter értékes anyag, köztük corvinák és ősnyomtatványok, biztonságos elhelyezést kapnak a Ferenciek terén.
Egy magyar kutatássorozat feltárta, hogy a gyógyszermaradványok sorsa a talajban komplex kölcsönhatások eredménye, melyeket a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen alakítanak. Ezek a maradványok a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is hatással lehetnek, ezért új alapokra kell helyezni a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést.
Az ELTE és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium új, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépet állított üzembe, amely jelentősen növeli a digitális kulturális örökség kutatásának számítási kapacitását. Az ország bármely pontjáról elérhető rendszer nyolc NVIDIA H200 GPU-val rendelkezik.
Ingyenes online szakkör indul 9–12. évfolyamos középiskolások számára a mesterséges intelligencia programozásának alapjairól. A MOLÓ program célja, hogy a résztvevők egyszerűbb MI-problémákat tudjanak megoldani, havi interaktív konzultációkkal és szabadon elérhető tananyagokkal – áll az ELTE közleményében.
Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók? A HunAIFA projekt részleteiről Darázs Lénárd és Badinszky Áron egy videóban számolnak be.
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa.
A sümegi kőfejtők késő kréta korú üledékeiből közel félméteres csontoshalak maradványait azonosították a kutatók. Ezeknek a Pycnodontiformes rendbe tartozó halaknak a mérete jelentősen nagyobb az iharkúti rokonokénál, amit az eltérő élőhelyi körülmények és táplálékkínálat magyaráz. A leletek fontos őslénytani szenzációt jelentenek.
Nagy Tamás, az ELTE PPK adjunktusa egy nemzetközi projektben vizsgálta, hogyan torzulhatnak a pszichológiai kutatások eredményei a megkérdőjelezhető kutatói gyakorlatok miatt. A kutatók 40 ilyen módszert azonosítottak, és útmutatást adnak a megbízhatóbb, etikusabb tudományos munka érdekében.
Szeptember 26-án immár huszonegyedik alkalommal rendezik meg az ELTE-n a Kutatók Éjszakáját, több mint 200 ingyenes programmal. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza a tudományokat a mindennapokhoz, és inspirálja a fiatalokat tudományos karrierre. Az eseményen a különböző ELTE karok izgalmas előadásokkal és bemutatókkal várják az érdeklődőket.
Pula település közelében egy 4 millió éves krátertó üledékéből került elő Magyarország első ismert őspoloska-faja, a Pulafulvius pliocenicus. A felfedezés nemcsak hazai őslénytani különlegesség, hanem új adat a Kárpát-medence egykori, szubtrópusi klímájáról is.
Markovics Szonja, a mohácsi diák, első helyezést ért el a kanadai Vancouverben megrendezett nemzetközi ICA Térképrajz-versenyen, ahol 34 ország 180 térképrajza versenyzett. A verseny célja a gyerekek világképének térképes ábrázolása, az idei téma pedig a „Térképek a mindennapokban” volt.
Az ELTE kutatói többéves kutatásuk során igazolták, hogy az érett napraforgóvirágok szinte mindig a földrajzi kelet felé néznek, amit nem a szélirány, és nem is a beporzó rovarok vonzása határoz meg. Vizsgálataik szerint ez a tájolás a fényenergia elnyelését maximalizálja, ami a növények fejlődését is elősegíti.
