Sajtóközlemények: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE Informatikai Kara 2026. január 21-én Nyílt Napot tart, ahol a középiskolások és továbbtanulók megismerhetik a képzéseket, felvételi követelményeket, ösztöndíjakat és nemzetközi lehetőségeket. A program során vezetett túrák, mintaórák és laborlátogatások várják az érdeklődőket.

Az ELTE Informatikai Kara 2026 őszétől angol nyelvű, nappali mesterséges intelligencia informatikus mesterképzést indít. A négy féléves képzés átfogó tudást nyújt az AI legfontosabb területein, integrálva jogi, etikai és társadalmi szempontokat is. A program gyakorlatorientált, ipari és kutatási tapasztalatokra épít, erősítve a hallgatók versenyképességét.

Az ELTE és az Arizonai Egyetem kutatói majmok agyi tevékenységét vizsgálva feltárták, hogyan kódolja az agy a társadalmi hierarchiát, és miként befolyásolja ez a vizuális figyelmet. Az amigdala és a hippokampusz együttműködése segíti a társas rang felismerését és a tekintet irányítását, alapvető szerepet játszva a társas viselkedésben.

Leopold Tausch 1886-ban leírt késő kréta korú csigáit 130 év után fedezték fel a Bécsi Tudományegyetem gyűjteményében. A magyar kutatói részvétellel feldolgozott anyag két új csigafajt és két új nemzetséget is tartalmaz. A gyűjtemény jelentősége a ritka késő kréta időszaki szárazföldi csigák miatt kiemelkedő.

Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről származó új koponyalelet alapjaiban változtatja meg az eurázsiai dinoszauruszok evolúciójáról alkotott elképzeléseket. Az Ajkaceratops nevű, 85 millió évvel ezelőtt élt növényevő dinoszaurusz bizonyítottan a Ceratopsiák csoportjába tartozik, amely eddig főként Ázsiából és Észak-Amerikából volt ismert. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi az európai dinoszauruszfauna fejlődését.

Magyar kutatók 99 millió éves, eddig ismeretlen szárazföldi csigafajokat fedeztek fel mianmari borostyánkőben. A kivételesen megőrzött zárványok új adatokat szolgáltatnak a csigák korai evolúciójáról. A két új faj, az Euthema convexispira és az Euthema torokzselenszkyi, a Diplommatinidae családba tartozik.

Szabó Márton és John J. Cawley egy új, törőfogú őshalfajt fedeztek fel az iharkúti dinoszauruszlelőhely késő kréta korú üledékéből. Az új faj, a Polazzodus mihalyfii, az eddig ismert Coelodusoktól eltérő, és édesvízi környezetben élt. Felfedezése rámutat a korábbi leletek újraértékelésének jelentőségére.

A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése áttörést hozott az antianyag rejtélyének kutatásában. Az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak a Nature-ben megjelent tanulmányhoz, amely közelebb visz az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.

Az ELTE Informatikai Karának csapata történelmi sikert ért el az ICPC 2025 közép-európai döntőjén, ahol abszolút első helyezést és aranyérmet szereztek. Ezzel kijutottak a világdöntőre, és képviselhetik Magyarországot az európai divízió döntőjén is. A verseny a legjobb egyetemi programozó csapatokat vonultatja fel.

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis továbbfejlesztett változata, amely 1951 és 2100 között nyújt részletes éghajlati adatokat Közép-Európa számára. A rendszer napi szintű, finom térbeli felbontású előrejelzéseket kínál, támogatva a mezőgazdasági, erdészeti és környezeti szakemberek munkáját.

Az ELTE Természettudományi Karán átadták a régió legmodernebb kémiai okoslaborját, a SuperSmartLab-et, amely mesterséges intelligenciával és automatizált mérőrendszerekkel támogatja a vegyészképzést. A laboratórium a digitális eszközök és innovatív technológiák révén a jövő oktatását hozza el a jelenbe.

Az ELTE két kutatója interaktív weboldalt készített, amely közérthetően mutatja be a közvélemény-kutatások folyamatát. A Survey Anatómia scrollytelling formában vezeti végig a látogatót a kérdőíves társadalomkutatások tervezésétől az adatfeldolgozásig, vizuális eszközökkel segítve a megértést.

Az ELTE új rektori utasítása szabályozza a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban, támogatva a felelős és tudatos MI-használatot a hallgatói életpálya során. A Hallgatói MI Kódex engedélyezi az MI eszközök alkalmazását, de hangsúlyozza az emberi kreativitás és kritikus gondolkodás megőrzését.

Erdélyben, a Hátszegi-medencében egy kivételesen gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel, ahol négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradvány található. A lelőhelyen részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek, köztük egy eddig ismeretlen, jó állapotban megőrződött sauropoda példány.

Az ELTE Informatikai Kara 2025. november 27-én Nyílt Napot tart, ahol a felvételi előtt álló középiskolások megismerhetik a képzési kínálatot, a legmodernebb technológiákat és az ipari együttműködéseket. A program mintaórákat, campus túrákat és beszélgetéseket kínál, előzetes regisztráció szükséges.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával korszerű hő- és páraszabályozó rendszert épít ki muzeális könyvtári gyűjteményének hosszú távú megőrzése érdekében. A több mint 2737 polcfolyóméter értékes anyag, köztük corvinák és ősnyomtatványok, biztonságos elhelyezést kapnak a Ferenciek terén.

Egy magyar kutatássorozat feltárta, hogy a gyógyszermaradványok sorsa a talajban komplex kölcsönhatások eredménye, melyeket a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen alakítanak. Ezek a maradványok a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is hatással lehetnek, ezért új alapokra kell helyezni a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést.

Az ELTE és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium új, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépet állított üzembe, amely jelentősen növeli a digitális kulturális örökség kutatásának számítási kapacitását. Az ország bármely pontjáról elérhető rendszer nyolc NVIDIA H200 GPU-val rendelkezik.

Ingyenes online szakkör indul 9–12. évfolyamos középiskolások számára a mesterséges intelligencia programozásának alapjairól. A MOLÓ program célja, hogy a résztvevők egyszerűbb MI-problémákat tudjanak megoldani, havi interaktív konzultációkkal és szabadon elérhető tananyagokkal – áll az ELTE közleményében.

Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók? A HunAIFA projekt részleteiről Darázs Lénárd és Badinszky Áron egy videóban számolnak be.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa.