85 millió évvel ezelőtt a mai Bakony területén egy különleges, szárazföldi krokodil, a Doratodon carcharidens garázdálkodott. Ez a kis termetű ragadozó pengeszerű fogakkal és dinoszauruszszerű koponyával rendelkezett, életmódja pedig eltért a mai krokodilokétól. A frissen felfedezett koponya alapján most először rajzolták meg teljes alakját.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.
A serdülők finommotoros képességeit egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat, de eltérő mértékben. Egy kutatás szerint hangszeres tapasztalat nélkül a biológiai érés dominál az összetett kézmozgásokban, míg zenetanulás esetén a gyakorlás időtartama a meghatározó tényező.
Az ELTE laborjaiban fejlesztik a jövő célzott rákterápiás módszereit, amelyek a daganatsejtek szelektív kezelésére fókuszálnak, miközben megkímélik az egészséges szöveteket. A kutatócsoport mesterséges intelligenciát is alkalmaz a személyre szabott terápiák kidolgozásához, és fiatalokat is bevonnak a tudományos munkába.
Az ELTE és a Digitéka együttműködésében jelentős erdélyi sajtóanyag digitalizálása valósult meg, amely 333 492 oldal magyar nyelvű történeti újságot ölel fel. A projekt célja a kulturális örökség korszerű kutathatóságának elősegítése volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktori címet adományoz egykori hallgatójának, a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak. Az író szeptember 18-án tér vissza az alma materébe, ahol életművét bemutató programsorozat, a Krasznahorkai-év is zajlik.
Az ELTE kutatói szerint a Pátkai-víztározó vízminőségének drasztikus romlása nem a mezőgazdaságból, hanem a nem megfelelő halgazdálkodásból és túlzott tápanyagterhelésből fakad. A Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó helyreállítása elengedhetetlen, az 1997-2015 közötti állapotot tekintik referenciaértéknek.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara új, angol nyelvű mesterszakot indít Jog, politika, gazdaság néven a 2026/2027-es tanév őszi szemeszterétől. A 4 féléves képzés célja, hogy a hallgatók átlássák a jog, politika és gazdaság összefüggéseit, és elemzői, döntéshozatali készségeket szerezzenek a vállalati, nonprofit és közszférában való hatékony működéshez.
Az ELTE IK DRONE projekt átfogó oktatási anyagokat kínál, amelyek segítik a családokat a digitális világ kihívásaiban. A médiaműveltség és kiberbiztonság fejlesztésével védi a fiatalokat a dezinformáció és online manipuláció ellen. Gyakorlati útmutatók és interaktív eszközök támogatják a kritikus gondolkodást és a biztonságos internethasználatot.
Az ELTE kutatója, Bécs Krisztián biomechanikai módszerekkel vizsgálta a bronz- és vaskori mongol sziklavésetek állatábrázolásait, hogy kiderítse, mennyire élethűen ábrázolták az őskori művészek az állatok mozgását. A kutatás során 38 négylábú állatot ábrázoló vésetet elemeztek, és megállapították, hogy az ábrázolások 39,5%-a valósághű volt.
Az ELTE Informatikai Kara 2026. január 21-én Nyílt Napot tart, ahol a középiskolások és továbbtanulók megismerhetik a képzéseket, felvételi követelményeket, ösztöndíjakat és nemzetközi lehetőségeket. A program során vezetett túrák, mintaórák és laborlátogatások várják az érdeklődőket.
Az ELTE Informatikai Kara 2026 őszétől angol nyelvű, nappali mesterséges intelligencia informatikus mesterképzést indít. A négy féléves képzés átfogó tudást nyújt az AI legfontosabb területein, integrálva jogi, etikai és társadalmi szempontokat is. A program gyakorlatorientált, ipari és kutatási tapasztalatokra épít, erősítve a hallgatók versenyképességét.
Az ELTE és az Arizonai Egyetem kutatói majmok agyi tevékenységét vizsgálva feltárták, hogyan kódolja az agy a társadalmi hierarchiát, és miként befolyásolja ez a vizuális figyelmet. Az amigdala és a hippokampusz együttműködése segíti a társas rang felismerését és a tekintet irányítását, alapvető szerepet játszva a társas viselkedésben.
Leopold Tausch 1886-ban leírt késő kréta korú csigáit 130 év után fedezték fel a Bécsi Tudományegyetem gyűjteményében. A magyar kutatói részvétellel feldolgozott anyag két új csigafajt és két új nemzetséget is tartalmaz. A gyűjtemény jelentősége a ritka késő kréta időszaki szárazföldi csigák miatt kiemelkedő.
Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről származó új koponyalelet alapjaiban változtatja meg az eurázsiai dinoszauruszok evolúciójáról alkotott elképzeléseket. Az Ajkaceratops nevű, 85 millió évvel ezelőtt élt növényevő dinoszaurusz bizonyítottan a Ceratopsiák csoportjába tartozik, amely eddig főként Ázsiából és Észak-Amerikából volt ismert. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi az európai dinoszauruszfauna fejlődését.
Magyar kutatók 99 millió éves, eddig ismeretlen szárazföldi csigafajokat fedeztek fel mianmari borostyánkőben. A kivételesen megőrzött zárványok új adatokat szolgáltatnak a csigák korai evolúciójáról. A két új faj, az Euthema convexispira és az Euthema torokzselenszkyi, a Diplommatinidae családba tartozik.
Szabó Márton és John J. Cawley egy új, törőfogú őshalfajt fedeztek fel az iharkúti dinoszauruszlelőhely késő kréta korú üledékéből. Az új faj, a Polazzodus mihalyfii, az eddig ismert Coelodusoktól eltérő, és édesvízi környezetben élt. Felfedezése rámutat a korábbi leletek újraértékelésének jelentőségére.
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése áttörést hozott az antianyag rejtélyének kutatásában. Az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak a Nature-ben megjelent tanulmányhoz, amely közelebb visz az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Az ELTE Informatikai Karának csapata történelmi sikert ért el az ICPC 2025 közép-európai döntőjén, ahol abszolút első helyezést és aranyérmet szereztek. Ezzel kijutottak a világdöntőre, és képviselhetik Magyarországot az európai divízió döntőjén is. A verseny a legjobb egyetemi programozó csapatokat vonultatja fel.
Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis továbbfejlesztett változata, amely 1951 és 2100 között nyújt részletes éghajlati adatokat Közép-Európa számára. A rendszer napi szintű, finom térbeli felbontású előrejelzéseket kínál, támogatva a mezőgazdasági, erdészeti és környezeti szakemberek munkáját.
Az ELTE Természettudományi Karán átadták a régió legmodernebb kémiai okoslaborját, a SuperSmartLab-et, amely mesterséges intelligenciával és automatizált mérőrendszerekkel támogatja a vegyészképzést. A laboratórium a digitális eszközök és innovatív technológiák révén a jövő oktatását hozza el a jelenbe.
