Grandiózus kiállítás nyílt Isztambulban a magyar és török művészet közös értékeinek bemutatására

Ünnepélyes megnyitóval indult útjára “A tűz művészete – török hatások a magyar üveg- és kerámiaművészetben” című kiállítás, amely 2024. december 18-ig látogatható a Török és Iszlám Művészetek Múzeumában Isztambulban a Török-Magyar Kulturális Évad egyik kiemelt zárórendezvényeként. A tárlaton egészen a 16. századtól, a török hódoltság korától kezdve napjainkig nyúló időszak gazdag üveg és kerámia tárgykultúrájából és művészeti alkotásaiból láthatók ikonikus darabok, mint amilyenek például a Zsolnay gyár különleges eozin-vázái, a híres mátrai 3D-festésű hímes palackok vagy Girgl Henrik török motívumokat felsorakoztató, savazásos technikával készült poharai.

A magyar és török közös mintakincs és formanyelv emlékeit bemutató kiállítás nyílt – dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter fővédnökségével – az isztambuli Török és Iszlám Művészetek Múzeumában. Olyan rangos gyűjtemények műtárgyait vonultatja fel, mint a Herendi és Zsolnay porcelánmanufaktúrák, valamint a Laczkó Dezső és a Wosinsky Mór Múzeum, a Sík Attila Gyűjtemény, a Kortárs Kerámiaművészetért Alapítvány és a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményi darabjai. A látogatók megismerhetik a közös történelmi gyökereket az Oszmán hódoltság korától kezdve egészen a 20. századig. A tárlat kortárs üveg és kerámia művekkel is kiegészül, mely által a török -és nemzetközi közönség megismerheti korunk neves alkotóit.

A történeti kiállítási darabok között egészen a 16. századtól láthatók használati tárgyak, ilyenek például a palánkról származó talpas korongok, melyek egyértelműen mutatják a török formanyelv jellegzetességeit, vagy a különböző korszakokból származó irizáló vázák is. Az irizáló üveg első receptjét a híres alkimista, Jabir ibn Hayyan (721-815) jegyezte fel, de a technológia a középkor során jórészt elhalt, így újra kellett alkotni. A tárlaton többféle módszer és technika eredményei látszanak, ilyenek Pantochek Leo Valentin, Horváth Márton, Szmetana Ágnes és a Zsolnay gyár eozin-vázái is. A Mátra-régió jellegzetes hímes palackjai is helyet kaptak a kiállításon, közöttük az úgynevezett darus váza is, mely motívum a török művészetben is népszerű volt. Az 1800-as évekből pedig Girgl Henrik műhelyéből mutatnak a török hatást is mutató míves vázákat és poharakat, melyek a mesterre jellemző savazásos technikával készültek.

“A tűz művészete” című kiállítás helyszíne nem véletlenül a Török és Iszlám Művészetek Múzeuma. Ez a múzeum Törökország egyik legrangosabb intézménye, amely nemcsak az oszmán művészet, hanem az iszlám kultúra kiemelkedő tárgyi örökségét is őrzi, világszinten egyedülálló gyűjteményével.

„Ez a kiállítás különleges alkalom arra, hogy bemutassuk a magyar és török üveg- és kerámiaművészet közös gyökereit, valamint azt a kölcsönhatást, amely évszázadokon át inspirálta mindkét kultúra mestereit” – mondta Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. „E két nemzet művészi öröksége olyan szoros kapcsolatban áll, amelyet az iparművészet területén ritkán tapasztalhatunk meg ennyire mélyen és részletesen” – tette hozzá Dr. Szilágyi András, a kiállítás vezető kurátora, a kiállítás koncepciójának megálmodója.

A török művészet hatása mély nyomot hagyott a magyar tárgykultúrában, különösen az üveg- és kerámiaművészet területén. Az egyszerű kerámia edényeken éppúgy megfigyelhetők a keleti minták, mint a gazdagon díszített bokályokon, amelyek motívumai máig jelen vannak a népművészetben. Ez a gazdag kulturális örökség az évszázadok során a magyar kézművesség meghatározó elemévé vált, olyan örökséget teremtve, amely egyszerre tükrözi a magyar és a török kultúra egyedi elemeit, miközben időtlen kapcsolatot ápol e két művészeti világ között.

„A művészet képes hidat képezni két ország között, és megőrizni azt a gazdag örökséget, amelyet elődeink hagytak ránk. A kiállítás egy olyan párbeszéd, amely minden látogató számára új betekintést nyújt a magyar és török művészet kapcsolatának történetébe” – hangsúlyozta Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója.

Dr. Szilágyi B. András és Prof. Emeritus Fusz György kurátorok gondosan válogatták össze azokat az alkotásokat, amelyek jól érzékeltetik, hogyan épültek be a keleti ornamentikai és technikai megoldások a magyar kézművességbe. Céljuk az volt, hogy ez az örökség új fényt kapjon, és az évszázadokon átívelő párbeszéd művészi értéke minden látogató számára felfedezhető legyen.

A kiállítást a Bohus-Lugossy Alapítvány és a Kortárs Kerámia Művészetért Alapítvány szervezi, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, a Liszt Intézet Isztambul, Veszprém Vármegye, a Pannon Egyetem, a Gül Baba Örökségvédő Alapítvány és a Synergy Construction támogatásával.