A Helló Sajtó elemzése a 2026-os hírfogyasztási trendekről: egyre kevesebben kattintanak a keresőkből, egyre többen kérdeznek a mesterséges intelligenciától. Mit jelenthet mindez a szerkesztőségeknek?
A közösségi és videóplatformok világszerte először előzték meg a hírportálokat mint online hírforrás, a hírekbe vetett bizalom pedig a mérések kezdete óta nem volt ilyen alacsony. Magyarországon a válaszadók mindössze 17%-a bízik a hírekben, ez a legalacsonyabb érték mind a 48 vizsgált piac közül. A Google keresőből a hírportálokra érkező forgalom egy év alatt 40%-kal esett, az AI-asszisztensek pedig ennek csak töredékét pótolják. Többek között ezek derülnek ki a Helló Sajtó friss trendelemzéséből, amely a Reuters Institute Digital News Report 2026, a Pew Research Center októberi adatai, a Chartbeat és több nemzetközi médiakutatás 2026-os adatait foglalja össze.
A cégek és intézmények sajtóközleményeinek publikálásával, terjesztésével és mérésével foglalkozó Helló Sajtó az alábbi összefoglalóban a 2026 októberéig megjelent legfontosabb adatokat gyűjti össze az újságírók és a szerkesztőségek számára.
Videó, közösségi média, tartalomkészítők: így tájékozódik ma a közönség
A Reuters Institute Digital News Report 2026 kutatása 48 piacon, csaknem 100 ezer válaszadó körében mérte fel a hírfogyasztást. Eszerint a közösségi és videóhálózatok lettek az online hírek legelterjedtebb forrásai: a válaszadók 54%-a használja ezeket hírekre, többen, mint a hírportálokat és a hírkiadók alkalmazásait (51%). Hetente 77% néz online hírvideót, és 45 piacon már többen, mint ahányan a televíziós híradót.
Egyre fontosabbak a hírekkel foglalkozó tartalomkészítők (angolul creatorok) is, azaz a hírekről szóló influenszerek, YouTuberek, podcasterek és a saját csatornájukon publikáló független újságírók: a válaszadók 27%-a hetente kap tőlük híreket. A hírek iránti érdeklődés közben 2021 óta átlagosan 59%-ról 46%-ra esett, a hírkerülés (amikor valaki időnként vagy gyakran tudatosan kerüli a híreket, például mert felzaklatják vagy túl soknak érzi őket) 42%-on stagnál, és online hírekért továbbra is csak 17% fizet a vizsgált 20 országban. A hírekben globálisan 37% bízik, ez a 2015 óta mért legalacsonyabb érték.
A platformok között is átrendeződés zajlik. A Pew Research Center októberi adatai szerint az amerikai felnőttek 20%-a tájékozódik rendszeresen a TikTokon (2020-ban még 3%). A 18–29 évesek körében azonban az arány egy év alatt 43%-ról 39%-ra csökkent, miközben a 30–49 évesek körében 25%-ra nőtt. A helyi híreknél még látványosabb a váltás: a Medill chicagói felmérése szerint a 18–29 évesek 44%-a naponta ilyen tartalomkészítőktől értesül a helyi hírekről, a helyi rádió napi használata pedig 2024 óta 34%-ról 25%-ra esett.
Magyarország: a legalacsonyabb bizalom a vizsgált piacok között
A magyar adatok a globális trendeket követik, de több ponton élesebben. A Reuters Institute magyarországi országjelentése szerint a hírekben bízók aránya egy év alatt 22%-ról 17%-ra esett. Ez 2016 óta a legalacsonyabb hazai érték, és a legalacsonyabb mind a 48 vizsgált piac között (a globális átlag 37%). A híreket időnként vagy gyakran kerülők aránya 41%-ról 45%-ra nőtt, online hírekért pedig csak a válaszadók 6%-a fizet (egy éve még 8%).
A hazai közönség elsősorban online tájékozódik: a hírportálok és egyéb online források elérése 83%, négy százalékponttal több, mint 2025-ben. A közösségi média hírforrásként egy év alatt 54%-ról 62%-ra erősödött, a televízió 43%-ról 40%-ra gyengült, a nyomtatott sajtó elérése 5%. A tartalomkészítőktől származó hírfogyasztás a jelentés szerint a globális átlagnak megfelelő szintű.
A márkák közül a legtöbben az RTL-ben (49%) és a HVG-ben (44%) bíznak, őket a Telex (41%), valamint a 24.hu és a 444 (egyaránt 38%) követi; a TV2, az Origo és a közmédia bizalmi indexe 21%. A jelentés külön kitér az AI-generált tartalmak szerepére is: a 2026-os választási kampányban AI-val készült videókat becslések szerint 650 milliószor játszottak le a YouTube-on és a Facebookon. A Helló Sajtó értékelése szerint ilyen környezetben az újságírók és az olvasók számára is egyre fontosabb, hogy egy információnál látható legyen, ki adta ki, és kitől lehet róla további részleteket kérni.
A régió országai közül Szlovákiában (19%) és Romániában (23%) is alacsony a bizalom, de egyik ország sem közelíti meg a magyar mélypontot. Online hírekért Magyarországon fizetnek a legkevesebben a táblázatban szereplő országok közül.
| Ország | Bízik a hírekben (változás egy év alatt) | Kerüli a híreket | Fizet online hírekért |
|---|---|---|---|
| Finnország | 63% (−4) | 31% | 23% |
| Németország | 46% (+1) | 40% | 11% |
| Ausztria | 39% (−2) | 41% | 16% |
| Lengyelország | 39% (−8) | 46% | 11% |
| Globális átlag | 37% | 42% | 17% |
| Csehország | 31% (−2) | 41% | 13% |
| Egyesült Királyság | 30% (−5) | 50% | 10% |
| Horvátország | 29% (−7) | 63% | 8% |
| Egyesült Államok | 25% (−5) | 45% | 16% |
| Románia | 23% (−3) | 47% | 15% |
| Szlovákia | 19% (−4) | 47% | 11% |
| Magyarország | 17% (−5) | 45% | 6% |
Kevesebb kattintás a keresőkből, egyre több válasz a mesterséges intelligenciától
A hírek eljuttatásának legnagyobb változása a keresőkben zajlik. A Chartbeat adatai szerint a hírportálok Google-keresőből érkező forgalma 40%-kal esett 2025 júliusától 2026 júliusáig. A Digital Content Next összegzése szerint egy randomizált kísérletben az AI-összefoglaló (a Google találati lista tetején megjelenő, mesterséges intelligencia által írt szöveg, amely több weboldal tartalmából válaszol a keresésre) megjelenésekor 39,8%-kal csökkentek az organikus kattintások. A Pew mérése alapján AI-összefoglaló mellett a felhasználók a keresések csak 8%-ában kattintanak hagyományos találatra, enélkül 15%-ban.
Az AI-asszisztensek egyelőre nem pótolják a kieső látogatókat. Hetente a válaszadók 10%-a használ AI-chatbotot hírekre (a 35 év alattiak 16%-a), de a Chartbeat 2576 hírportált vizsgáló adatai szerint a ChatGPT a hírportálok forgalmának mindössze 0,02%-át adja. A Google-on belül közben a Discover hírfolyam lett a fő csatorna: a NewzDash 400 hírportálra kiterjedő elemzése szerint a portálok Google-forgalmának már 67,5%-a innen érkezik, 2023-ban még 37%-a.
Októberben két fejlemény is a kiadókat érintette. A Google bejelentette, hogy az AI Mode válaszaiban gyakrabban és feljebb jeleníti meg a forráslinkeket, és előnyben részesíti a felhasználók által „preferált forrásként” jelölt oldalakat. A Meta frissített üzleti feltételei, amelyekről a kiadóknak október 30-ig kellett dönteniük, a kapcsolt weboldalak tartalmának automatikus gyűjtését is lehetővé teszik. A brit News Media Association ezt „szégyentelen földfoglalásnak” nevezte, a European Publishers Council az Európai Unióhoz fordult; a Meta szerint a feltételek csak hirdetési és üzleti termékeire vonatkoznak.
A sajtóközlemények szerepe is változik. Az ACCESS Newswire jelentése szerint a ChatGPT hivatkozásainak 18%-a online newsroomban publikált sajtóközlemény, az Everything-PR októberi felmérése pedig azt találta, hogy az AI-válaszmotorok elsősorban az AI-crawlerek előtt nyitott közleményoldalakat hivatkozzák, gyakran az eredeti közleményt feldolgozó szerkesztőségi cikkel együtt. Az AI tehát nem kiváltja, hanem újrarendezi a források értékét: a Tow-Knight Center októberi jelentése szerint az általános hírek értéke gyorsan csökken, az eredeti, szakosított tartalomé nő.
Mit jelent ez az újságíróknak?
Az újságírók munkájában már általános az AI: a Muck Rack 2026-os felmérése szerint 82%-uk használ legalább egy AI-eszközt. A Cision felmérésében 66% támaszkodik PR-anyagokra, de 72% szerint a megkeresések kevesebb mint negyede releváns, és 53% ellenzi az AI-val generált megkereséseket. A legtöbbre az eredeti adatot, a szakértői elérést és a nagy felbontású képeket értékelik.
A Helló Sajtó elemzése szerint a szerkesztőségek számára három következtetés adódik:
- Az ellenőrizhető elsődleges forrás értéke nő. Alacsony bizalom és terjedő AI-generált tartalom mellett a beazonosítható kibocsátótól származó, sajtókapcsolattal és eredeti adatokkal ellátott anyag gyorsabban ellenőrizhető.
- A keresőforgalom helyett a videó, a Discover és a visszatérő olvasó számít. A Google „preferált forrás” funkciója és a Discover előtérbe kerülése a hűséges közönséget jutalmazza.
- Az AI-válaszokban az eredeti, szakosított tartalom jelenik meg. Az AI-motorok gyakran a közleményt feldolgozó szerkesztőségi cikket hivatkozzák, így a saját értékelés, háttér és kontextus hozzáadása láthatóságot is jelent.
A számok azt mutatják, hogy a közönség nem fordult el a hírektől, csak máshol és másképp találkozik velük. Ebben a környezetben az újságíróknak a gyors, megbízható és a szakterületükhöz illő elsődleges forrás jelenti a legnagyobb segítséget. A Helló Sajtó ezért arra figyel, hogy minden közlemény beazonosítható kibocsátótól, elérhető sajtókapcsolattal és felhasználható képekkel érkezzen, és témája szerint jusson el az érintett újságírókhoz.
Források:
- Reuters Institute – Digital News Report 2026, vezetői összefoglaló (2026-06-16)
- Reuters Institute – Digital News Report 2026, Magyarország és a többi országjelentés (2026-06-16)
- HVG – Reuters Intézet: a HVG-t és az RTL-t tartják a legmegbízhatóbbnak (2026-06-16)
- Pew Research Center – 1 in 5 Americans regularly get news on TikTok (2026-10-19)
- Poynter / Medill – Local news audiences aren’t disappearing, but their habits are changing fast (2026-09-16)
- Digital Content Next – The evidence is clear: AI search is costing publishers (2026-10-05)
- EWN – Google boosts news and link visibility in AI Mode (2026-10-16)
- PPC Land – News publishers lose half their Google search traffic in two years (NewzDash) (2025-12-23)
- Press Gazette – Meta üzleti feltételei és a kiadók (2026-10-19)
- ACCESS Newswire – Press Release Distribution Has Entered the AI Era (2026-03-24)
- Everything-PR – Wire Service Citation Audit 2026 (2026-10-21)
- Nieman Lab – In the AI age, publishers who understand what readers want will do best (Tow-Knight Center) (2026-10-22)
- Muck Rack – State of Journalism 2026 (2026-03-19)
- Cision – 2026 State of the Media (2026-05-13)
Letölthető fotók
A Google keresőből a hírportálokra érkező forgalom egy év alatt 40%-kal esett, az AI-asszisztensek pedig ennek csak töredékét pótolják.
