Az adóhatóság nemrég tette közzé a 2022-es vizsgálatairól szóló összefoglalóját. Az évkönyvből az adóhatóság ellenőrzési kapacitását és hatékonyságát alátámasztó statisztikákon túl az elmúlt éveket érintő és a jövőt előrevetítő tendenciák is leszűrhetők.
Hány vizsgálatot végzett az adóhatóság?
Az adóhatóság 2022-ben több mint 160.000 vizsgálatot folytatott le, ami közel 6%-os növekedés a tavalyi adatokhoz képest. Az ellenőrzések típus szerinti megoszlása követte az elmúlt évek tendenciáját, az egyre kevesebb adóellenőrzés mellett a jogkövetési vizsgálatok aránya nőtt, ezek már az összes vizsgálat 93,5%-át tették ki.
Milyen hatékonysággal dolgozik a NAV?
Az adóhatóság hatékonyságnövelésre irányuló célkitűzései a statisztikák alapján beváltak. A NAV a 2021-esnél kevesebb adóellenőrzéssel körülbelül 7,5%-kal több adókülönbözetet és bírságot, pótlékot állapított meg, összesen 475 milliárd forintot.
„Ez egyébként alátámasztja azt az elmúlt évekre jellemző trendet, hogy az adóhatóság jogkövetési vizsgálatokkal felméri az adózókat és csak akkor indít adóellenőrzést, ha nagy valószínűséggel adómegállapítást is tud tenni.” – magyarázza dr. Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje.
Erre utal az is, hogy ha adóellenőrzést indít az adóhatóság, azok háromnegyedében megállapítást is tesz.
Mik voltak az ellenőrzési slágertémák?
Az adóhatóság már tavaly is kiemelten ellenőrizte a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakat, amelyek tekintetében 3,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. A transzferárellenőrzéseken belül különösen az autóipari szereplőkre fókuszált a NAV, amely tendencia az idei évben is folytatódik az adóhatóság ellenőrzési terve alapján.
Fókuszba kerültek az energiahatékonysági adókedvezményt igénybe vevő adózók is. Ezekre a vizsgálatokra jellemző, hogy az adóhatóság jogkövetési vizsgálatot indít és ha szabálytalanságot tár fel, önellenőrzésre hív fel. Tavaly az ilyen vizsgálatok eredményeként 226 millió forinttal kevesebb adókedvezményt tudtak igénybe venni a cégek.
A kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók továbbra is számíthatnak adóhatósági vizsgálatokra. Ezeket az adózókat érintő vizsgálatok során a NAV 2022-ben 580 ellenőrzés eredményeként 38,6 milliárd forintnyi fizetési kötelezettséget állapított meg.
Továbbra is jellemzően az áfa területén tár fel szabálytalanságokat az adóhatóság, amit jól mutat, hogy az összes megállapítás 90,6%-a ebben az adónemben született.
Hogyan hasznosítja a NAV a digitális eszközöket az ellenőrzései során?
Az adóhatóság első számú digitális ellenőrzési eszköze – különösen az áfaellenőrzések terén – az Online Számla rendszer. Az ebből származó adatok hasznosításával a NAV 2022-ben közel 2.200 adóellenőrzést végzett, aminek eredményeként 54,3 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Ezeket az ellenőrzéseket az adóhatóság elsősorban azért indítja, mert különbséget tár fel az online számlaadatok és az áfabevallások között.
Milyen eséllyel vitathatók a NAV döntései?
Általánosságban elmondható, hogy minél kitartóbban és tovább vitatják az adózók a NAV döntéseit, annál nagyobb eséllyel érnek el sikert. Míg az elsőfokú adóhatározatokat 87,7%-ban hagyja helyben a másodfokú adóhatóság, addig az elsőfokú bíróságok 79,8%-ban, míg a Kúria mindösszesen 62,2%-ban dönt az adóhatóság javára. Ezek az adatok is azt támasztják alá, hogy ha egy adózó jogszerűtlennek tartja az adóhatóság határozatát és a vitatása mellett dönt, akkor érdemes elvinnie az eljárást a végéig, ugyanis annál nagyobb eséllyel juthat jogorvoslathoz.
Hogyan oszlottak meg területi szempontból a vizsgálatok?
Hasonlóan az elmúlt évekhez, a NAV a vizsgálatainak több mint harmadát 2022-ben is a fővárosban és Pest megyében folytatta le. Emellett kifejezetten sok vizsgálatot folytatott az adóhatóság Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya vármegyében, azonban a vidéki vármegyék közül a legtöbb adókülönbözetet Szabolcs-Szatmár-Beregben állapította meg.
Milyen tanulságok szűrhetők le a jövőre nézve?
Az adóvizsgálatok egy cég életének visszatérő elemét képezik. Az elmúlt évek tendenciája alapján ez elsősorban jogkövetési vizsgálatokban valósul meg.
Forrás: Deloitte Magyarország„Jogkövetési vizsgálatok során az adóhatóság ugyan nem állapíthat meg adóhiányt, azonban érdemes ezeket is komolyan venni, mert az adóhatóság könnyen átfordíthatja őket adóellenőrzéssé, ha úgy ítéli meg, hogy van keresnivalója. Emellett a jogkövetési vizsgálat során tett megállapítások és a cégek nyilatkozatai felhasználhatók a későbbi adóellenőrzés során is.” – ismertette az adóhatóság gyakorlatát dr. Balázsi Ákos, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje.
