A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 2,5 százalékkal, míg a háztartási hitelállomány 4,2 százalékkal bővült éves alapon 2024. március végéig. Az új vállalati hitelkihelyezések volumene 2024 első negyedévében érdemben elmaradt a 2023. első negyedévi szinttől. A bankok háztartásokkal kötött hitelszerződéseinek értéke 71 százalékkal növekedett az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke több mint duplázódott (130 százalékos bővülés). A Hitelezési felmérés alapján az első negyedév során a válaszadó intézmények a vállalati hitelek esetében érdemi keresletváltozást még nem tapasztaltak, míg a lakáscélú és a fogyasztási hitelek esetében egyaránt a kereslet élénküléséről számoltak be. 2024 második és harmadik negyedévére előretekintve a bankok fele tovább erősödő keresletre számít a lakossági hitelek terén.
A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 246 milliárd forinttal mérséklődött 2024 első negyedéve során. A vállalati hitelállomány éves növekedése ezzel 2,5 százalékot tett ki, ami a nemzetközi trendeknek megfelelő lassulást jelent. Az éves bővülés mértéke előzetes adatok alapján a kkv és nagyvállalati szektorban is hasonlóan alakult. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a tizedik legmagasabb, és illeszkedik a visegrádi országokban megfigyelt átlagos növekedési ütemhez (2,6 százalék).
2024 első negyedévében az új hitelkihelyezések volumene a vállalati szegmensben elmaradt az előző év azonos időszaki, magas bázist jelentő szinttől. A támogatott vállalati hitelek aránya az első negyedévben a megelőző negyedévhez képest 9 százalékponttal növekedve 36 százalékot tett ki az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül, azonban a tavalyi év első felében látott 44 százalékos részaránytól elmaradt. Az első negyedévben a kkv szegmensben a támogatott hitelek aránya 1 százalékponttal csökkenve 39 százalékot tett ki, míg 2023 első felében még 55 százalékot ért el. A piaci alapon kötött vállalati hitelszerződések átlagos kamatlába összességében lekövette a kamatkörnyezet csökkenését a negyedév során. Ezzel az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelszerződések átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében 11,5 százalékot, míg a nagyösszegű hitelek esetében 9,2 százalékot tett ki 2024. első negyedévében.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2024 első negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyen a következő fél évben sem terveznek változtatni. 2024 első negyedévében az intézmények negyede tapasztalta a hitelkereslet visszaesését a vállalati szegmensben, ami főként a forinthiteleket és a hosszú lejáratú hiteleket érintette. A bankok szűk köre, mintegy nettó 6 százaléka tapasztalt keresletélénkülést a rövid lejáratú hitelek iránt. 2024 második és harmadik negyedévében a válaszadók 14 százaléka összességében élénkülő hitelkeresletet vár, ugyanakkor a hosszú lejáratú hitelek kapcsán nem látszik fordulat, a bankok 7 százaléka számít visszaeső keresletre.
A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2024 első negyedévében mintegy 115 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként, ezzel a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme 4,2 százalékra gyorsult. A hazai hiteldinamika európai uniós összehasonlításban az első harmadban helyezkedik el, és a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütemmel összhangban alakult (4,0 százalék).
A lakossági új hitelszerződések volumene az első negyedévben 552 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki alacsony kibocsátást 71 százalékkal haladta meg. A növekedés elsősorban a lakáshitelek és a babaváró hitelek rendre 130 és 60 százalékos éves bővülésének volt köszönhető, de a személyi hitelek esetében is 48 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Az első negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma a volumenhez képest visszafogottabb mértékben (45 százalékkal) emelkedett előző év azonos időszakához viszonyítva, vagyis a volumen jelentős növekedését a megemelkedett hitelösszegek támogatták. Míg 2023 márciusában 9,6 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, 2024. márciusban már 16,5 millió forint, melyhez hozzájárult a CSOK Plusz programban megemelt felvehető maximális hitelösszeg is.
2024 márciusában a bankok átlagosan 6,5 százalékos kamat (THM: 6,7 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az állami kamattámogatásokat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfelek által fizetendő átlagos kamat 5,5 százalékot tett ki az első negyedév végén. 2024 első negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 24 százalékot tett ki. A 2024 első három hónapjában szerződött piaci alapú lakáshitel-volumen rendre 47, 83 és 91 százalékát szerződték a bankok a 7,3 százalékos önkéntes THM-plafon alatti teljes hitelköltséggel. A program fenntarthatósága szempontjából kihívást jelenthet, amennyiben a hitelek árazását meghatározó hosszú lejáratú bankközi referenciakamatok elmúlt hónapokban látott emelkedése fennmarad.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 első negyedévében a hitelintézetek összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek feltételein a bankok 18 százaléka lazított. Az első negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a kereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére a bankok fele számít.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
