Margitszigeti Színházban immár tradíció, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar parádés játéka adja meg a nyári szezon kezdő hangjait, hangzatait, évről-évre más páratlan tehetségű vendégművésszel kiegészülve repítik messze közönségüket a zene szárnyain. Idén sem lesz ez másképp: a szimfonikusok június 4-én, a kezei alatt megszólaló zongora hangszínének elbűvölő sokszínűségéről, játékmódjának finomságáról, dinamikai skálájának határtalanságáról és lenyűgöző technikai képességeiről híres, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, Balázs Jánossal együtt gondoskodnak egy megismételhetetlen koncert élményről.
Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknapot minden évben nagyszabású eseménnyel ünnepli a Margitszigeti Színház. Az idei év különlegességét az Európai Uniós Tanács soros elnöki tisztsége adja, amelyet június 1-től december 31-ig, 20 éves tagságunk során immár másodszor, hazánk tölt majd be. Az ünnepi műsort mindennek tiszteletére a közeli, Visegrádi négyek együttműködésben résztvevő országok zeneszerzőinek műveiből, valamint Beethoven 5. szimfóniájából állították össze a szervezők, ráadásként pedig az összetartozás szimbólumaként felcsendül majd az Unió himnusza: Beethoven 9. szimfóniájának Örömóda című részlete is.
A már első pillanattól izgalmasnak ígérkező, színes és változatos válogatás Bedřich Smetana Eladott menyasszony című komikus, mesebeli jellegű operájának nyitányával kezdődik, mely a cseh zene fejlődésének egyik jelentős darabja, egy hagyományos cseh táncformák, a polka és a furian keverékéből, népdalok közvetlen idézete nélkül megalkotott mű. Ezt követi majd Frédéric Chopin: Andante Spianato és Grande Polonaise Brillante szerzeménye. Előbbi a Pink Martini kedvelőknek biztosan ismerős lesz, hiszen ez ihlette és ennek egy részletével is indul az amerikai együttes La Soledad című dala. A lengyel zeneszerző után igazi kuriózumként, sőt a magyar hangverseny kínálatban “ősbemutatóként” a szlovák Alexander Moyzes virtuóz alkotása, a Garam menti táncok következik, amely Szlovákia termékeny folklór hagyományairól mesél a zene nyelvén. Az első felvonásban utolsóként Liszt Ferenc 1852-ben komponált virtuóz, nagyszabású zongoraversenye, A Magyar Fantázia csendül majd fel, Balázs János tolmácsolásában. A mű kiválóan, a cigányegyüttesek játékmódjából ellesett és választott apparátusára adaptált modorban dolgozza fel a témául felhasznált magyar népies melódiákat, verbunkos dallamokat, táncokat, amivel egyúttal bevezette a műzenébe a magyar zenében ismert lassú–friss tételpárt. Gyakran játsszák elismert zongoraművészek, és dirigálják híres karmesterek, Balázs János tolmácsolásában azonban egészen szuggesztív, intim atmoszférájú előadásra számíthatunk, hiszen a zeneakadémián diplomázott művésznek kiemelten fontos, hogy elődje tradícióit megőrizze és továbbadja a jövő muzsikusainak.
Az est második felében Beethovené lesz a főszerep, elsőként 1804 és 1808 között íródott 5. C-moll szimfóniája, a klasszikus zenében egyik legnépszerűbb, legtöbbet játszott kompozíció, ráadásként a mindenki számára ismerős Örömóda dallamai csendülnek fel a kora nyáresti ég alatt.
A gondosan összeállított válogatást korunk egyik legizgalmasabb karmestere, a klasszikus és kortárs repertoárban egyaránt otthonosan mozgó Madaras Gergely, a francia Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatója, valamint a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere vezényli majd.
A rendkívüli koncert nem csak egy zenei esemény, hanem olyan kulturális ünnep, amely összeköti a múltat és jelent, ünnepli a sokszínűséget és az összetartozást.
“Lángolj fel a lelkünkben szép
Égi szikra szent öröm,
Térj be hozzánk drága vendég,
Tündökölj ránk fényözön.
Egyesítsed szellemeddel,
Mit zord erkölcs szétszakít,
Testvér lészen minden ember,
Merre lengnek szárnyaid.”