A Széchenyi István Egyetem két doktorandusza, Péter Brúnó és dr. Tinka Domonkos, kiemelkedően teljesítettek a rangos 3MT versenyen, amely a jövő kutatóinak innovatív gondolatait állítja középpontba. A verseny nem csupán a tudás, hanem a kreativitás bemutatásának is különös platformja.
Sajtóközlemények: Tudomány
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen egyedülálló módon sikerült holdtalajban életképes mustárnövényeket nevelni, ráadásul a növények a szokatlan körülmények között három életképes maggal is megajándékozták a MATE kutatóit, amelyre eddig világszinten még nem volt példa.
A kutatás egyes eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a különféle szerves anyagok anaerob kezelése, lebontása hatékonyan csökkenti a potenciálisan patogén mikrobák által hordozott antibiotikum rezisztencia gének okozta rizikót.
A Széchenyi István Egyetem innovatív műholdas projektje a klímaváltozás és az aszályos területek hatásainak kezelésére összpontosít. Az űrből érkező adatokat elemzik a mezőgazdasági teljesítmény javítása érdekében, ami kulcsfontosságú a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
Az űrorvosok maguk nem utaznak együtt az asztronautákkal az űrbe, a Földről kísérik végig a teljes missziót, valamint a küldetés előtt és a landolás után is számos feladatuk akad.
A BME kutatói jelentős áttörést értek el a szupravezető tranzisztorok működésének megértésében, amelyet a rangos Nature Communications folyóiratban publikáltak. Felfedezésük új irányt nyithat a kvantumszámítógépek jövőbeli fejlesztésében.
Két magyar kutató új szimulációs modellt fejlesztett, amely forradalmasíthatja a kvantumos anyag számítógépes modellezését. Az eredmények nemcsak a kutatás terén hoznak áttörést, hanem a gyógyszerfejlesztés és energiaszállítás hatékonyságának növelését is segítik.
A Széchenyi István Egyetem a jövő februártól egyedülálló levelezős egészségpszichológia mesterképzést indít Nyugat-Magyarországon, célja pedig a magasan képzett szakember-utánpótlás biztosítása.
A tűzhányók felszíne alatti magmamozgásokat teszi láthatóvá egy új technika segítségével a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Tokiói Egyetem. A müográfiának köszönhetően közelebb kerülhetünk az olyan vulkánok működésének megértéséhez, mint az Etna vagy épp a legaktívabb japán tűzhányó, a Szakuradzsima.
A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumának előestéjén is az egész országra kiterjedő, egy hónapon át tartó programsorozattal, több száz rendezvénnyel, előadással várja vendégeit, hogy megismerhessék a tudomány legújabb vívmányait.
A klímaváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedésével jár, hanem az alvásminőségünket is érdemben befolyásolja. Egy új kutatás rámutatott, hogy a meleg időszakokban mennyivel kevesebb alvásra számíthatunk, s ezt a hatást érdemes figyelembe venni a jövőben.
A COVID-19 idegrendszeri hatásairól és a hosszan elhúzódó, long-COVID-szindróma néven ismertté vált koronavírusos tünetegyüttesről tart előadást Dénes Ádám neuroimmunológus a Magyar Tudomány Ünnepén.
Az ELTE lágymányosi kampuszán működő Biotechnológia FIEK laboratórium olyan költséghatékony és tömeges tesztelésre alkalmas kapacitást alakított ki, amely egy következő járványhelyzetben az országos szűréseken is alkalmazható lehet.
A Pannon Ökorégió tavainak vízhőmérséklete az 1980-as évek óta hatszor gyorsabban emelkedik, ami az invazív fajok elterjedését, illetve az ökoszisztémák stabilitásának csökkenését okozhatja. A legfrissebb kutatások szerint sürgősen cselekedni kell a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért.
A Bajnokok Ligája új lebonyolítási formátuma már az első fordulók során izgalmas kérdéseket vetett fel a csapatok esélyeiről. A kutatók előrejelzései alapján a változások hatásai még nem egyértelműek, de a mérkőzések kiegyenlítettebbé válhatnak.
A Nébih sikeres kísérlete Baranya vármegyében megoldást kínál az aflatoxin szennyeződés problémájára. A megfelelő rovarvédelem alkalmazásával csökkenthető a veszély, amely a klímaváltozás és az aszály hatására egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára.
A gyémántkitermelés költséghatékonyabbá tétele mellett jelentősen csökkenti a környezeti terhelést is az a kutatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszékén végeznek. Sahroz Khan, az SZTE Földtudományok Doktori Iskolája PhD-hallgatója kutatásának fókuszában az áll, hogy mi különbözteti meg a meddő és a gyémántban gazdag lelőhelyeket.
A bionika piacának dinamikus növekedése és Magyarország vezető szerepe az oktatásban új távlatokat nyit a mérnöki kutatások terén. A legfrissebb trendek és innovációk mutatják, hogy a bionikai fejlesztések nemcsak tudományos, hanem társadalmi hatásokkal is bírnak.
A serdülők társas elfogadásának rejtett mozgatórugóit kutatják az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar tudósai. Tanulmányuk arra mutat rá, hogy a nárcizmus nem csupán hátrányos vonás, hanem a népszerűség és a vezetői készség megjelenésében is kulcsszerepet játszhat.
Hogyan alakul a következő időszakban a légúti, ezen belül pedig a COVID-19 által okozott megbetegedések száma? Melyek a védekezés leghatékonyabb formái, és mely vakcinákat javasolja az Európai Gyógyszerügynökség? Ezekre a kérdésekre is választ ad az mta.hu-nak írt összefoglalójában Sarkadi Balázs orvosbiológus.
A magyar kutatók áttörő felfedezése új reményeket kínál a COVID-19 kezelésében. Egy onkológiában alkalmazott gyógyszer, a Rucaparib, most a vírus elleni küzdelem hatékony eszközévé válhat, különösen a súlyos esetekben. A kutatás folytatódik, hogy új terápiás lehetőségeket találjanak.