A WWF Közép- és Kelet-Európa, valamint az EY denkstatt Austria jelentése szerint a régió vállalatainak több mint felét érte már vízzel összefüggő negatív hatás, és 58 százalékuk üzleti kockázatként számol a vízzel. A cégek felkészültsége ugyanakkor elmarad a kitettségüktől: kevesen mérik fel beszállítóik vízkockázatait.
Az OECD és a Világbank friss jelentései szerint a kelet-közép-európai régió cégei a világátlagnál gyorsabban reagálnak a piaci változásokra – a kérdés az, hogy ezt a képességet hogyan tudják tartós versenyelőnnyé alakítani. A hazai piacon a Tribound szakértői szerint ebben a folyamatban a „flexible leadership”, vagyis a rugalmas vezetés válik a növekedés motorjává.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint a magyar vállalatok 13%-a használ célzott mesterséges intelligencia-megoldásokat, miközben az integrált vállalatirányítási és ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek is csak részben vannak kihasználva. Az informatika egyre inkább versenyfeltételként jelenik meg a cégek körében, bár a digitalizációs források és stratégiák terén még vannak hiányosságok.
A hazai vállalatok fenntarthatósági stratégiáit 2025-ben elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem hatósági szabályozások és a környezeti kockázatok csökkentése befolyásolja. A karbonkibocsátás mérése a legelterjedtebb környezetimenedzsment-eszköz, miközben a vállalatok fő célja az imázsjavítás és a termékek tartósságának növelése.
Az Európai Parlament megszavazta a társadalmi és környezeti fenntarthatóságról szóló beszámolási, illetve átvilágítási követelményekre vonatkozó új uniós jogszabályok alkalmazásának elhalasztását. A javaslat része az EU versenyképességének erősítését célzó egyszerűsítési törekvéseknek.
A NIS2 irányelv új kihívásokat és lehetőségeket teremt a magyar cégek számára. A kiberbiztonságra vonatkozó előírások betartása mostantól komoly kötelezettséget jelent, ugyanakkor a megfelelés versenyelőnyt is nyújthat a felkészültebb vállalatoknak.
