A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán innovatív meteorológiai állomást fejlesztettek Unisense néven, amely a mezőgazdasági termelők számára pontos időjárási adatokat szolgáltat. Az eszköz januártól kerül piacra, elősegítve a hatékonyabb és kockázat-minimalizált gazdálkodást.
Az idei nyár is rávilágított a klímaváltozás hatásaira: a hosszan tartó aszályt heves zivatarok követték, a hőség pedig éjjel sem engedett pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az évszázad végére Európa-szerte nő a 35 °C feletti napok száma, ami komoly egészségügyi kihívásokat hozhat.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
Hétfőn pusztító vihar söpört végig Magyarországon, jelentős károkat okozva, különösen Hajdú-Bihar megyében. A Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa szerint a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen szélsőséges időjárási események, mivel a légkör egyre instabilabbá válik a klímaváltozás hatására.
Az elmúlt fél évszázadban nőtt Magyarországon a napi hőingás, főként a melegebb nappalok miatt áprilisban és nyáron. A jövőben azonban a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek, így a hőingás növekedése megállhat. Ez a trópusi éjszakák gyakoribbá válásához vezet, ami megnehezíti a pihenést és növeli a hőstressz kockázatát.
2025 májusában Magyarországon szokatlanul hideg tavaszi időjárás uralkodik, ami sokakat meglep, különösen, hogy Norvégiában jobb az idő. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói tanulmányukban vizsgálták az idei tavasz hidegét, annak okait és az évszakok hosszú távú változásait.
