Az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem közösen rendezett konferenciát a ragadós száj- és körömfájás hazai járványának hatásairól. A szakmai esemény a járvány tanulságait és egy új, összefogáson alapuló járványvédelmi stratégia megalapozását célozta meg.
A Békés vármegyei Szarvas településen található, 40 000 darabos hízópulyka telepen a megemelkedett elhullás miatt merült fel a madárinfluenza gyanúja. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki az elhullott állatokból. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van.
A ragályos vírus rendkívül könnyen terjed, ha egy állattelepen nem tartják be az óvintézkedéseket. Az állategészségügyi hatóság ezért ismét nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a saját felelősségükre a védekezésben.
A ragadós száj-és körömfájás harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken, Darnózselin és Dunakilitin a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása befejeződött. A hatósági munka azonban, többek között a telepek fertőtlenítése, még folyamatban van. Újabb megbetegedést továbbra sem igazolt a Nébih laboratóriuma, de nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap.
Január 31. óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nem állapított meg újabb kiskérődzők pestise kitörést. A kedvező járványügyi eredmény alapján a hatóság valamennyi, a betegség miatt elrendelt területi korlátozást feloldott.
Fejér és Hajdú-Bihar vármegyékben is kimutatta a madárinfluenza jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma. Az állományok felszámolása folyamatban van.
A madárinfluenza terjedése újabb megyét érintett Magyarországon. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma azonosította a vírust, ami sürgős intézkedéseket igényel a helyi állomány védelme érdekében.
