A budapesti ingatlanpiacon 2025-ben jelentősen visszaszorult a fiatalabb korosztály, különösen a 20-30 évesek aránya, ami a kisebb lakások iránti kereslet csökkenésében is megmutatkozik. A növekvő árak és hitelkamatok megnehezítik az önálló lakhatás megteremtését, ami hosszú távon átalakíthatja a piacot és a lakhatási trendeket.
Sajtóközlemények: ingatlanárak
A 2025-ös nyári szezonban a balatoni nyaralópiac továbbra is dinamikusan növekszik, a kereslet élénkülése mellett az árak is emelkednek. Különösen a Balaton déli partján és a vízközeli településeken nőtt a vevői érdeklődés, miközben a prémium és vízparti ingatlanok ára jelentősen magasabb. A Velencei-tó és a Tisza-tó környékén is kétszámjegyű áremelkedés tapasztalható.
Májusban Magyarországon 10 262 lakóingatlan cserélt gazdát, ami 1,5%-kal kevesebb az áprilisi adatoknál, és 6,5%-kal elmarad az előző év azonos időszakától. Az ingatlanpiaci tranzakciók visszaesése a magas árak miatt következett be, miközben a jelzáloghitel-piac tovább bővült, 139 milliárd forint szerződéses összeggel.
A július 1-jén életbe lépő önazonossági törvényjavaslat már most érezhető hatással van a hazai ingatlanpiacra, különösen az agglomerációs és nyaralóövezetekben, mint a Balaton és Velencei-tó környéke. Az új szabályozás árcsökkenést és kereslet-visszaesést eredményezhet, miközben az önkormányzatok új korlátozó intézkedéseket vezethetnek be.
Idén áprilisban gyökeresen átalakult a budapesti lakáspiac: a legnagyobb arányban már az átlagosan 1,6 millió forint feletti négyzetméterárú ingatlanokat vásárolták meg, derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. A piac ilyetén átrendeződése szinte példátlan: a tavaly még jellemzően középkategóriás ársávok helyét a prémiumszegmens vette át.
Áprilisban megtört a budapesti lakáspiaci árhullám, a drágulás üteme lassult a befektetői kereslet csökkenésével. Éves szinten azonban még mindig 19%-os az áremelkedés. Ezzel szemben vidéken gyorsul a lakásárak növekedése, különösen az agglomerációban, ahol a vevők egy része a fővárosi árak miatt keres alternatívát.
Jelentősen, mintegy 40 százalékkal nőtt a lakáscélú és szabad felhasználású lakossági jelzáloghitelek kihelyezett összege az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetségének felmérésből. A közvetítői piac 85 százalékát lefedő szakmai szervezet adatai szerint a márciusban újonnan kötött jelzáloghitel-szerződések összege elérte a 136 milliárd forintot.