Az élet eredetének kutatása több tudományterületet kapcsol össze. Oleg Abramov és munkatársai, köztük a HUN-REN CSFK kutatói, a hadeikumi Föld becsapódások által alakított termikus környezetét modellezték. Azt vizsgálták, mikor válhatott tartósan lakhatóvá a kéreg, és mikortól maradhattak fenn az élet kialakulásához szükséges körülmények.
Magyar kutatók közreműködésével a James Webb-űrtávcsővel vizsgálták az extrém törmelékkorongokat, vagyis azokat a rendszereket, ahol hatalmas égitestek ütközései forró port hoznak létre. A kutatás segít megérteni a bolygók kialakulását, fejlődését és a saját Naprendszerünk korai történetét is.
Második magyarként augusztusban választották be a Nemzetközi Csillagászati Unió legújabb tiszteletbeli tagjai közé Sárneczky Krisztiánt, aki júliusban két üstököst fedezett fel egy héten belül. Az elismerést több évtizedes munkájának köszönheti a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatója, aki a napokban több új kisbolygót is talált.
Az exobolygók kialakulásának megértésében, és Naprendszerünk történetének megismerésében is segíthet a Nature Astronomy folyóiratban frissen publikált tanulmány, ami a Trappist-1 bolygórendszert…
Az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsöve által gyűjtött óriási mennyiségű adat átvizsgálása során váratlanul egy hatalmas, 33 naptömegű fekete lyuk nyomaira bukkantak a kutatók a Sas csillagképben, kevesebb mint kétezer fényévre a Földtől.
A nemzetközi kutatócsoport olyan ikercsillagokat vizsgált, amelyek összetételének azonosnak kellene lennie, a csillagászok meglepetésére azonban az esetek mintegy nyolc százalékában eltérnek egymástól.
A Dr. Topál Dániel által is jegyzett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégtakarók viselkedésének hosszabb távú vizsgálatával is szerezhetők kulcsfontosságú információk.
A tanulmány választ ad arra, hogy mikor, honnan és mennyi, illetve milyen ásványi tulajdonságú szaharai por érkezik Magyarország fölé.
A díjat az IOP Publishing folyóirataiban a közelmúltban megjelent, legtöbbet idézett cikkek legfelső egy százalékába tartozó publikációk kapják.
A csillagot körülvevő korongban lévő por anyagösszetételének vizsgálatával a kutatók elsőként szolgáltattak kézzelfogható bizonyítékot vas jelenlétére.
A kísérletről a közelmúltban a tekintélyes Space Science Reviews folyóiratban jelent meg egy részletes áttekintő publikáció.
A kutatás rendkívül fontos eredményekkel szolgál.
Még soha egyetlen távcső sem volt képes ennyire éles fotókat készíteni ilyen széles égterületről, és egyúttal ilyen messzire tekinteni a távoli univerzumba.
Dr. Varga György vezetésével hazai, izlandi és finn kutatók az 1980‒2022 között a Finnország légterébe nagy távolságokról eljutó porviharos eseményeket elemezték.
