A jelenlegi, kereskedelmi és geopolitikai feszültségekkel terhelt bizonytalan világgazdasági környezetben továbbra is stabilitásorientált monetáris politikára van szükség – jelentette ki Varga Mihály, aki részt vett a BIS kétnapos ülésén Bázelben. A jegybankelnök hangsúlyozta: a központi bankok közötti együttműködés kulcsfontosságú a nemzetközi pénzügyi stabilitás szempontjából.
Sajtóközlemények: gazdasági növekedés
A globális gazdasági bizonytalanságok közepette az amerikai és európai jegybankok inflációs előrejelzéseiket felfelé, növekedési várakozásaikat pedig lefelé módosították. Varga Mihály, az MNB elnöke kiemelte, hogy a magyar gazdaság stabil bankrendszerre támaszkodhat, ami enyhe növekedést tesz lehetővé 2025-ben.
A bizonytalan geopolitikai és kereskedelmi helyzet inflációs kockázatokat rejt magában, ezért a Magyar Nemzeti Banknak fegyelmezett monetáris politikát kell folytatnia – hangsúlyozta Varga Mihály a Nemzetközi Fizetések Bankja májusi ülésén. Az árstabilitás megteremtése kulcsfontosságú a beruházási környezet kiszámíthatóságához és a fenntartható gazdasági növekedéshez.
Az MBH Csoporthoz tartozó Euroleasing 25 százalékot meghaladó piaci részesedéssel tavaly is megőrizte piacvezető pozícióját a hazai lízingpiacon, tovább erősítve meghatározó szerepét a személy- és kishaszonjármű-, mezőgazdasági gép- és nagyhaszonjármű-finanszírozás területén. Az ágazati átalakulások ellenére a társaság több szegmensben is az átlag feletti teljesítményt ért el, köszönhetően kiterjedt partnerhálózatának és rugalmas finanszírozási megoldásainak.
A jegybank új vezetése elkötelezett az árstabilitás elérése és fenntartása mellett, miközben javítja a jegybanki munka hatékonyságát és gyakorlati hasznosulását – jelentette ki Varga Mihály a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Nagyvállalati Klubjának ülésén. A jegybankelnök leszögezte: a MNB a jövőben az alapvető törvényi feladatok ellátására koncentrál, továbbá a fenntartható gazdasági növekedés támogatása érdekében együttműködik a gazdasági és pénzügyi piaci szereplőkkel.
Az együttműködés keretében feltérképezik az erős növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokat, továbbá a növekedési lehetőségek kiaknázása érdekében közös platformokat hoznak létre a hazai pénzintézetekkel, tudásközpontokkal, egyetemekkel.
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése elkötelezett az infláció csökkentése mellett, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – jelentette ki Varga Mihály a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó Konferenciáján, Budapesten.
Európa legfejlettebb országai úgy produkáltak számottevő gazdasági növekedést 2010 és 2019 között, hogy jelentősen csökkentették a hagyományos energiahordozók felhasználását és növelték a megújulók arányát – állapította meg egy, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán készített tanulmány, amit a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismert el.
Nyolc ország összefogásában, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével zajló Horizont Európa projektben 2028 közepére olyan szakpolitikai alternatívákat alakítanak ki, amelyek meghaladják a gazdasági növekedés kényszerét, és összeegyeztetik az emberi jóllétet a környezeti fenntarthatósággal.
Számos állami és piaci ösztönző hatására, az idei mintegy 25%-os forgalombővülést és 10-12% körüli áremelkedést követően jövőre is tovább pöröghet a lakáspiac – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.
Hét közép-európai értéktőzsde, köztük a Budapesti Értéktőzsde és az EBRD egyetértési megállapodást írt alá a régiós tőkepiacok közös fejlesztésére, beleértve az elsődleges piacok bővítését és az innovatív vállalatok finanszírozását.
A női vezetők szerepe a gazdaságban egyre fontosabbá válik. A WILL Foundation legfrissebb kutatása bizonyítja, hogy a női vezetők arányának növelése nemcsak a vállalatok innovációját és pénzügyi teljesítményét javítja, hanem egy felelősségteljesebb üzleti környezetet is eredményez.
Az MBH Bank legfrissebb előrejelzése szerint 2024-re 1,6, míg 2025-re 3,4%-os gazdasági növekedést várnak Magyarországon. A bővülő hazai fogyasztás és a növekvő reálbérek mellett a külső kereslet gyengülése és a beruházások csökkenése befolyásolja a növekedést.
2024-től tartósan 4% felettire gyorsulhat a gazdasági növekedés.