Magyarország az elmúlt fél évszázadban jelentősen melegedett, és a vízellátottság romlása miatt egyre szárazabb éghajlati kategóriák felé tolódik. Az ELTE kutatói a hő- és vízellátottság együttes változását vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jövőben az ország nagy része a jelenleginél szárazabb klímájú lehet.
Sajtóközlemények: éghajlat
A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni.
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult.
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év stabil holocén éghajlati korszakában alakult ki, amely most a klímaváltozás miatt véget érhet. A Föld gyors melegedése olyan hőmérsékleti szintekre juttathat minket, amelyeket utoljára 40 millió éve tapasztalt a bolygó, veszélyeztetve a mezőgazdaságot, infrastruktúrát és ökoszisztémát.
A MATE kutatója, Dr. Bódai Tamás kifejlesztette a világ legpontosabb ENSO előrejelző rendszerét, amely jelentősen javítja az időjárási minták előrejelzését. Az ENSO jelenség globális hatással bír, így az új modell segíthet a szélsőséges időjárási események jobb megértésében és előrejelzésében.